Vagyonstrukturálás és hagyatéki vagyontervezés

A vagyonstrukturálás és hagyatéki vagyontervezés (angolul: „wealth structuring and estate planning”) a személyes és a családi vagyon akár generációkon át történő megőrzéséhez és gyarapításához szükséges befektetési és jogi struktúra kiépítésének folyamata. A vagyontervezésre jellemzően a vagyonbarométer/kockázatelemzés elkészítését követően kerülhet sor, és eredményeként kialakul a család és az alapító számára legelőnyösebb struktúra és portfólió javaslat. A vagyontervezési tevékenység a fejlett piacgazdaságokban már több évszázados hagyománnyal bír, nálunk azonban a rendszerváltás során felhalmozott vagyon átörökítésének igénye hívta, hívja életre.

 

A vagyontervezés céljai a következőek lehetnek:

 

  1. A családi vagyon egységének megőrzése

Egy jól kialakított családi vagyonkezelési struktúrában a tulajdonosi jogokat egy vagyonkezelő szervezet gyakorolja. A vagyonkezelő szervezet a – jellemzően családi – kedvezményezettek javára kezeli a vagyonelemeket a vagyonrendelő (azaz általában az alapító) által meghatározott feltételek mellett ideális esetben generációkon átívelő működési és pénzügyi modellben. A vagyonkezelési struktúrában tartott vagyon hosszú távon egységes egész marad, folyamatos tőkeforrást és megélhetést biztosítva így a kedvezményezetteknek.

 

  1. Jogi vagyonvédelem

Egy vagyonkezelési struktúra jogilag nagyobb védelmet biztosít, mint a közvetlenül tulajdonosi kézben tartott vagyon. A vagyonkezelő által kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő, vagyonrendelő, illetve a kedvezményezett(ek) hagyatékának, felszámolási vagyonának, és e személyek hitelezői/házastársa sem férnek hozzá megfelelő eljárás esetén.

 

  1. Rugalmas vagyonfelhasználás és adótervezés

A vagyonkezelési struktúrák közös jellemzője, hogy biztosítják a kezelt vagyon vagyonrendelő szándékai szerinti rugalmas felhasználását. A vagyontervezés kapcsán különös figyelmet fordítunk arra, hogy az ügyfelet az egyes adózási szakterületeken megalapozott adótanácsokkal lássuk el annak érdekében, hogy a törvényes keretek között a lehető legkisebb teherrel kelljen számolnia. A vagyonkezelési struktúrákat adózási szempontból főszabály szerint semlegesek, azonban bizonyos körülmények, megfelelő adótervezés és a jogintézmény rendeltetésszerű használata mellett a struktúra felállítása adóelőnyökkel is járhat.

A vagyontervezés, illetve a vagyonkezelés működtetése során gyakran merül fel a kérdés, hogy a tőke (amit bizalmi vagyonkezelésben ”állag“-nak hívunk) és a profit (amit pedig ”hozam”-nak) kedvezményezetti kifizetése milyen adófeltételekkel valósítható meg. A hatályos szabályozás alapján úgy kell tekinteni a tőke kifizetésre, mint ha azt közvetlenül a vagyonrendelőtől kapná a kedvezményezett, amíg a hozam kifizetése után az osztalékfizetéssel megegyezően kell adózni. Az alapítványi vagy vagyonkezelői struktúrák több évtizedre szólnak, de hosszú távú stabilitásuk egyik kulcstényezője, hogy az adójogi irányelvek folyamatosan betartásra kerüljenek, ezért is lényeges a struktúra felállításakor eszközölt adótervezési megoldások végrehajtásának és megvalósulásának folyamatos adózási szempontú önellenőrzése, szakértői támogatása.

 

A vagyontervezés során olyan struktúra kialakítása szükséges, ami a sokszor többszintű társasági struktúrában lehetőséget ad arra, hogy a vagyonkezelő társaság/alapítvány, valamint az alatta megjelenő operatív, ingatlan, likvid és egyéb vagyonelemek kezeléséből származó haszon/profit/stb. megjelenése és kedvezményezetti kifizetése optimalizálva legyen. Egy ilyen munka során az adójogi szabályozást, valamint a vagyonrendelői/kedvezményezetti személyes célokat, osztalékcélokat, az elszámolható költségtípusokat, az állag nagyságát vesszük figyelembe a tanácsadás során.

 

A több generációt érintő vagyontervezés kimenetelétől függően Magyarországon – a már ismert tradicionális (pl. végrendelet, „családi holding”) intézmények mellett és az azok által kínált lehetőségeket egyesítve –három jogi struktúra segíthet hatékonyan működtethetővé tenni a családi vagyont. Ezek közül kettő megoldás a bizalmi vagyonkezelési (trust) jogviszonyon alapszik, míg a harmadik a vagyonkezelői alapítványt hasznosítja. Amellett, hogy a vagyontervezés választ ad a vagyonkezelői struktúrára, a folyamat során legtöbb esetben újrastrukturálásra kerülnek az alatta megtalálható vagyonelemek, jogi személyek. Egy vagyonkezelés bevezetése során a beletett tulajdonosi energia így több szinten térül meg, és az évek, évtizedek működése során kialakult rossz gyakorlatokat is ki lehet javítani.