A bizalmi vagyonkezelő a rábízott vagyont a sajátjaként, ám a kedvezményezettek javára köteles kezelni. A vagyonkezelő jogait és kötelezettségeit a törvény csak fő körvonalaiban, alapelvek tekintetében állapítja meg, azt részletes tartalommal a felek – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő – megállapodása tölti ki. Mivel a törvény tiltja, hogy akár a vagyonrendelő, akár a kedvezményezettek utasítsák a vagyonkezelőt, hiszen az a vagyonkezelő önálló felelősségvállalását tenné kérdőjelessé, felmerül a kérdés: ki és hogyan ellenőrizze a vagyonkezelőt? Erre a választ a trustok évszázados gyakorlata adja meg, mely a hazai gyakorlatban is kezd meghonosodni. Ez a személy a protektor, aki általában a vagyonrendelő megbízásából, a kedvezményezettek érdekeinek szem előtt tartásával felügyeli a vagyonkezelő működését.
Protektor bárki lehet, akiben a vagyonrendelő, illetve a kedvezményezettek megbíznak. Nemcsak egy személy lehet protektor, hanem adott esetben több személy is, akik testületként járnak el, vagy akár egy jogi személy is, pl. ügyvédi iroda vagy bank. A protektori felügyelet általában inkább a döntések jogszerűségét, illetve szerződés-szerűségét ellenőrzi, ritkább a célszerűségi felügyelet, vagyis annak a felügyelete, hogy a vagyonkezelő döntése indokolt és célszerű volt-e.
