A bizalmi vagyonkezelés intézményét, sajátosságait egy „általánosan” társasági joghoz, kft-k könyveléséhez, adózásához szokott szakember nem ismeri, a legnagyobb jóindulattal követ el végzetes hibákat. Alig pár éve van hazánkban a jogintézmény, de még mindig állásfoglalások tömege jellemzi a területet, ami a bizalmi vagyonkezelés adózási-számviteli megfelelőségét illeti.
Számviteli és adójogi sajátosságok a bizalmi vagyonkezelésben - avagy, jó lesz-e a céges könyvelőm, jogászom ehhez is?
A teljesség igénye nélkül néhány tipikus hiba, amely sokba kerülhet a vagyonrendelőknek, kedvezményezetteknek.
“Csak egy vagyont kezelhetek eseti vagyonkezelőként, ezért a vagyonkezelő társaság könyveiben mutatom ki a kezelt vagyont (is).”
A legnagyobb hiba, amit el lehet követni, ezzel ugyanis pont annak a törvényi feltételnek nem felelünk meg, miszerint a kezelt vagyont el kell különíteni a vagyonkezelő vagyonától. Vagyonkezelő és kezelt vagyon két külön entitás, két külön adószámmal, külön könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséggel (külön alanyai a számviteli törvénynek), önálló adóbevallással (kivéve áfa).
“A kezelt vagyonra érkező költségek áfa tartalma nem igényelhető vissza, mivel a kezelt vagyon nem alanya az áfának.”
Ez is téves, az áfa tekintetében ugyanis speciális szabályok élnek, a vagyonkezelő a saját áfa bevallásában érvényesítheti a kezelt vagyon adószámára érkező tételek áfa tartalmát, majd azt el kell számolja a kezelt vagyonnal. Tipikusan ilyen a könyvelési díj számlája, amit a könyvelő a kezelt vagyonra kell kiállítson, de a vagyonkezelőnek címezve.
„A kezelt vagyon beszámolóját nem kell letétbe helyezni, akkor elkészíteni sem muszáj.”
Amennyiben nem készítjük el, úgy értelemszerűen a kezelt vagyon társasági adó bevallását sem tudjuk elkészíteni. Amit -további tévhit-, akkor is el kell készítenünk, ha nincs fizetendő adó. A társasági adó törvény tartalmaz egy speciális szabályt a kezelt vagyon esetleges adómentességére. Ha rosszul tervezzük meg a kezelt vagyonban lévő vagyonelemek működtetését, könnyen elveszíthetjük ezt.
„Magam tudom legjobban meghatározni/felértékelni a vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemek piaci értékét.”
Tavaly óta a vagyonkezelő az, aki a vagyonrendelő által átadott dokumentumok alapján megadja/tájékoztatja a vagyonrendelőt az átvett vagyonelem elfogadott értékéről. Ezt praktikusan erre feljogosított értékelővel készítteti el, hiszen a bizalmi vagyonkezeléssel elérhető adóelőny -természetesen megfelelően alátámasztott gazdasági indok mellett-, mértékének későbbi igazolása ezen múlik. Ezen érték lesz az, amit induló tőkének hívunk, s amely a megfelelője egy „sima” kft jegyzett tőkéjének. S ezen érték lesz az, amihez megfelelő feltételek és működés mellett a későbbiekben -praktikusan 5 év múlva-, adómentesen juthatunk hozzá. Könnyen belátható tehát, hogy az „én majd megadom”, és a „könyvelőm leírta, mennyit ér” olcsó megoldások a későbbiekben csak az adóhatósággal szembeni vita kiváltására jók.
„A könyvelőm majd lekönyveli úgy, mint bármely más cégemet.”
A számos számviteli és adózási specialitás mellett külön nyilvántartási kötelezettségeket is előír a törvény, amelyek az egyes vagyonelemek sorsát -bekerülési érték, értékelési növekmény, formaváltás-, hivatottak leírni azzal, hogy az esetleges adó következmények megállapíthatóak legyenek. Ezen nyilvántartások hiányának komoly adókövetkezményei lehetnek.
„A kedvezményezetti hozam kifizetés alapja azonos a normál kft-k osztalék alapjával, tehát előleget is felvehetek rá.”
Téves álláspont, a nav számos állásfoglalásában fejti ki, miszerint az osztalék (hozam) előleg, mint fogalom a bizalmi vagyonkezelésben nem létezik. (A bizalmi vagyonkezelésben hozamnak nevezik a máshol megszokott osztalék fogalmat, amely azonos ugyan a társasági adó törvény osztalék fogalmával, ám az osztalék előleg fogalmánál már nem szerepel a hozam előleg.) Hozam kifizetésre a kezelt vagyon un. tartalékából van lehetőség, mely tartalmában megegyezik a kft-k eredménytartalék fogalmával. Ilyen lehetőség híján tőke kifizetésre van csak mód.
Számos specialitás létezik -pl. a vagyonkezelő alapítványokról még nem is beszéltünk-, de talán a fenti példák elegek ahhoz, hogy felelős vagyonrendelőként ne az olcsó, hanem a biztos megoldásra törekedjünk, amikor kezelt vagyonunk (és vagyonkezelőnk) számviteli-adózási-jogi feladatainak ellátásához erre specializálódott szakember gárdát keresünk.
Hunyadné Szűts Veronika - partner, adószakértő
Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.