Osztalék – fizetni vagy nem fizetni?

Blogbejegyzésünk kivételesen (nem csak) bizalmi vagyonkezelés ernyője alatt működő társaságoknak szól, hanem minden gazdasági társaság legfőbb szervének, tulajdonosának.

A beszámolókészítés lázában égnek május végéig azon gazdasági társaságok, amelyek december végén zárják az üzleti évüket. A tulajdonosok számára ilyenkor a legfontosabb kérdések egyrészt a cég jövőjével kapcsolatosak - milyen eredménnyel zárták az évet, fenntartható-e a növekedés, beruházási tervek a jövőre nézve. Másrészt dönteni kell arról, mi legyen az eredmény sorsa: kiosztás vagy visszaforgatás. A társaság érdeke nem feltétlenül esik egybe a tulajdonosokéval ebben az időszakban, ezért az osztalék sorsáról körültekintően kell dönteni.

Osztalékról szóló döntést alapvetően évente egyszer, a beszámoló elfogadásával egyidejűleg célszerű meghozni. (A számviteli törvény és a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai lehetővé teszik, hogy a mérlegfordulónapot követő 6 hónapon belül, a már elfogadott és közzétett beszámoló alapján utólag osztalékfizetésről döntsenek a tulajdonosok, amennyiben a beszámoló elfogadásakor erről nem döntöttek.) A Polgári törvénykönyv (Ptk.) alapján osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társaság tagja. 

Az osztalék alapja az előző üzleti év – esetünkben 2024 – adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék, amely csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal és a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Az osztalékfizetés maximumának kiszámításakor a szabad eredménytartalék és a saját tőke meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévi mérlegkészítés időpontjáig elszámolt kapott (járó) osztalékot, részesedést.

Nem kerülhet sor osztalékfizetésre – hitelezővédelmi okok miatt –, ha a társaság helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a törzstőkéjének a mértékét, vagy ha az osztalékfizetés veszélyeztetné a fizetőképességét.

A beszámoló elfogadása utáni időpontban (vagyis két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban) a tulajdonosok már csak osztalékelőleg fizetéséről határozhatnak, közbenső mérleg – vagy hat hónapnál nem régebbi beszámoló- alapján. A közbenső mérleg készítésekor ugyanazon követelményeknek kell megfelelni, mint az éves beszámoló esetében, azzal, hogy – mivel „csak” mérleg, és nem beszámoló – kiegészítő melléklet és üzleti jelentés értelemszerűen nem tartozik hozzá. (Fontos, hogy 2025 január 1. és a beszámoló elfogadása közötti időszakban, ha osztalékelőleg fizetés történik, az már a tárgy év osztalékelőlege lesz, azaz majd 2026-ban válhat osztalékká-, elfogadott beszámoló híján.)

Amennyiben a tulajdonosok az adóévben osztalékelőleget kapnak, fontos, hogy az a beszámoló elfogadásakor ténylegesen osztalékká váljon. Ha a beszámoló alapján nem lesz erre fedezet, az osztalékká nem vált osztalékelőleg a visszafizetésig kölcsönnek minősül. Erre piaci kamatot kell felszámítani, ha az osztalékra jogosult tulajdonos kapcsolt vállalkozásnak minősülő cég (ilyen a kezelt vagyon is); vagy legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt mértékét, ha magánszemély. Ennek híján előző esetben társasági adóalap módosításra lehet szükség; illetve a magánszemély esetében a társaság úgynevezett kamatkedvezmény utáni szja fizetésére lehet kötelezett. (Azon ritka esetben, ha az osztalékká nem vált osztalékelőleg visszafizetését a társaság elengedné, társasági jogosult esetében elengedett követelésként; míg magánszemély esetében egyéb jövedelemként lesz adóköteles.)

Az osztalék korlát számításakor külön figyelmet kell szentelni a lekötött tartalék korlátozó szerepének, mivel ez, mintegy szabályozó eszköz léphet fel a tulajdonosi és a társasági érdekek között, amennyiben például az adózó fejlesztési tartalékot képez. 

Az osztalék jóváhagyása és kifizetése időben elválhat egymástól. Ezt a lehetőséget azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy hagyjunk jóvá mindent, amit a mérleg megenged.

A jóváhagyott osztalék külső szemlélő szemében már egy cégértéket rontó kötelezettségként jelenik meg, ami hatással lehet a cég megítélésére, akár egy banki tranzakció, akár egy üzletrész értékesítés során. Ugyanakkor a pillanatnyi likviditás sem lehet csupán az osztalék jóváhagyás mércéje, hiszen ez bármikor változhat, például a nagyobb kintlévőségek fényében.

A társasági adó alanyainál maga az osztalék jóváhagyás pillanata újabb adóterhet nem generál, hiszen az osztalék alap már csak adózott elemeket tartalmaz. A kisvállalati adó (kiva) alap megállapításakor növelő tétel az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege, akkor is, ha az osztalékot a tárgy évben nem fizetik ki.

A kivás adóalanyoknak negyedévente adóelőleg megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettsége van, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. Nem képezi viszont a kiva alapját a tárgyévben kifizetett osztalékelőleg, ez csak a következő évben, az osztalék jóváhagyásakor válik adóalappá.

A magánszemélyeknek akár társasági adós, akár kivás cégtől kapnak osztalékot -vagy akár bizalmi vagyonkezelési jogviszonyból eredő, hozamnak minősülő kedvezményezetti kifizetést-, 15 százalék személyi jövedelemadót, és 13 százalék korlátos – minimálbér 24-szereséig terjedő - szociális hozzájárulási adót kell fizetniük. Az osztalékelőleg jóváhagyását magánszemélytől levonandó szociális hozzájárulási adó nem terheli, ezt majd csak akkor kell megfizetni, ha az osztalékelőleg osztalékká válik.

Cégek esetében mind a társasági adós, mind a kiva alany cégeknél csökkenthető az adóalap a kapott osztalék összegével, miután előbb bevételként elszámoltuk, vagyis a jogosult cégnél a kapott osztalékot már nem terheli adóteher. Ez értelemszerűen igaz a bizalmi vagyonkezelésben lévő társaság által a kezelt vagyonnak fizetett osztalékra is.

Végezetül meg kell említenünk a bizalmi vagyonkezelés berkeit mostanában izgalomban tartó kérdést is, miszerint lehet vagy sem adómentesen osztalék követelést vagyonrendelni. A kérdésre a blogbejegyzés idején még nincs végleges válaszunk, de egy várható törvénymódosítás vélhetően bezárja majd ezt a lehetőséget.

Hunyadné Szűts Veronika - partner, igazságügyi adószakértő