Mondd, te mit választanál?

Hazánkban két jogi lehetőség, ám voltaképpen három vagyonkezelési lehetőség is rendelkezésre áll a megoldást keresőknek.  Ma már közhely, hogy a bizalmi vagyonkezelés az angol Common law-ban kialakult és világ karriert csinált jogintézmény, a trust rendkívül szellemes és ma már bizonyítottan működőképes alkalmazása a polgári jogon alapuló magyar jogrendszerben.  Immár öt éve egy másik jogi lehetőség is létezik, ez a vagyonkezelő alapítvány, amely a német-osztrák jogi családban kialakult és a német nyelvterületen kialakult, vagyonkezelési célú Privatstiftung mintájára készült.

Az elmúlt pár év adószabályozási változásai lényegében azonos adókezelést biztosítanak a szerződéses alapú, illetve alapítványi (bizalmi) vagyonkezelés számára. Nincs különbség a bizalmi vagyonkezelés vagy az alapítvány számára történő vagyonrendelés, a kezelt vagyon, illetve az alapítványi vagyon, vagy akár a kedvezményezetti kifizetések adóterhelésében. Így felmerül a kérdés, milyen szempontokat érdekes megfontolni, hogy bizalmi vagyonkezelés vagy vagyonkezelő alapítvány mellett döntsünk-e.

Először is, tekintsük át, miben is különbözik egymástól a szerződésen alapuló bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány:

(Fontos: a fentiekben a különbségeket listáztuk ki, a lényegében azonos vagy hasonló vonásokat nem.)

A fenti összehasonlításból megállapítható, hogy a szerződésen alapuló bizalmi vagyonkezelés létrehozása és fenntartása egyszerűbb, következésképpen olcsóbb, mint a vagyonkezelő alapítványé.  Miért döntenek egyesek mégis a vagyonkezelő alapítvány mellett? Érzésem szerint leginkább azért, mert az alapítvány, mint jogi személy jobban érthető, megfogható, mint egy furcsa szerződéses jogviszony.  Lehetséges motívum még az időbeli korlátozás hiánya, de ennek én kisebb jelentőséget tulajdonítok. Az ötven év nagyon hosszú idő, az alapító gyerekeinek nemzedéke is jócskán nyugdíjas korú lesz már a bizalmi vagyonkezelés lejárata idején.

A döntés előtt még egy dimenziót célszerű megfontolni: ki fogja végezni a vagyonkezelést? Ebben a vonatkozásban a vízválasztó nem a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány húzódik, hanem inkább az engedélyes (üzletszerű tevékenységet folytató) vagyonkezelő van az egyik oldalon, míg a másik oldalon a nem üzletszerű, hanem eseti vagyonkezelő és a vagyonkezelő alapítvány állnak. Ez az első látásra meglepő különbségtétel igényel egy kis magyarázatot, ami nem is jogi alapú, inkább a működési modellen alapul.

A bizalmi vagyonkezelők működését szabályozó törvény szerint, a vagyonkezelés több mint egy vagyonkezelési jogviszony alapján üzletszerű tevékenységnek minősül, s MNB engedélyhez kötött.  Nem üzletszerű, azaz eseti jellegű vagyonkezelési tevékenységet azonban bárki, természetes vagy jogi személy is folytathat. A vagyonkezelő alapítvány működésének szabályozása kívül esik bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó státus törvény hatályán, így az MNB engedélyezási, illetve nyilvántartásba vételi hatáskörén. Ám akár bizalmi vagyonkezelőről, akár vagyonkezelő alapítványról van szó, a vagyonkezelő polgári jogi tulajdonosa a rábízott vagyonnak és a vagyont a vagyonkezelés kedvezményezettjeinek javára köteles kezelni.

A vagyonkezeléshez, különösen nagy értékű, illetve bonyolult összetételű vagyon kezeléséhez rendezett folyamatok, többféle szakértelem, voltaképpen egy hivatali szervezet szükséges. Voltaképpen ez a hivatali szervezet a mostanában olyan sokat emlegetett „Family Office”.  Ennek a szervezetnek a létrehozása és fenntartása mindenképpen költséges.  Az engedélyes bizalmi vagyonkezelő vállalkozás, mivel több vagyon elkülönített kezeléséért felelős, ezt a szervezetet költséghatékonyabban tudja fenntartani.  Egy eseti vagyonkezelő, illetve egy vagyonkezelő alapítvány egyetlen kezelt vagyon számára kénytelen létrehozni a szükséges hivatali szervezetet. illetve – ha nem elég nagy a kezelt vagyon ahhoz, hogy elbírjon egy külön szervezetet – külső szakértőkre támaszkodni.

Noha a bizalmi vagyonkezelés még csak tíz éves, a vagyonkezelő alapítvány pedig alig ötéves múltra tekinthet vissza, ennyi idő alatt már körvonalazódott pár minta, milyen esetben, melyik a szívesebben alkalmazott megoldás. 

Amennyiben a családban van olyan személy – egy vagy több –, aki kész és egyben képes is a családi vagyon kezelésére, akkor eseti (család) vagyonkezelő társaságot vagy vagyonkezelő alapítványt hoznak létre, ahol rendszerint a vagyonkezelést alapító családfő megtartja a családi vagyon feletti kontrollt, a vagyonkezelő tulajdonosi és ügyvezetői pozícióinak betöltése útján.  Így a családi vagyon működésében tartalmi változás nem feltétlenül történik, viszont a létrejött bizalmi vagyonkezelés vagy a vagyonkezelő alapítvány biztosítja a családi vagyon egyben tartását és a családfő kiesése esetén a zökkenőmentes átmenetet. E keretek között lehetőség van egy hosszabb átmenetre, a második generáció bevezetésére a családi vagyon kezelésének rejtelmeibe.  Ez történhet akár az ügyvezetés fokozatos átadásával, akár az alapítványi kuratóriumi részvétellel is.

Sok esetben nincs alkalmas vagy érdeklődő családtag, akire rá lehet bízni a családi vagyon kezelését – ez már az utódlástervezés területe.  Így a családi vagyon kezelési hivatásos vagyonkezelő feladata lesz, akit a családtagok – a vagyonkezelés kedvezményezettjei – ellenőríznek.  Ám hivatásos vagyonkezelő igénybe vételét nemcsak a nemzedékváltás, illetve a családi vagyon kezelésére alkalmas utód hiánya indokolhatja.  Számtalan példát látunk arra is, hogy a családi vagyonba tartozó, működő vállalkozásokat még az alapító, illetve az alapító családtagjai irányítják közvetlenül, míg a felhalmozott likvid vagyont, illetve a passzív vagyonelemek, ingatlanok, értékes ingóságok kezelését hivatásos vagyonkezelőre bízzák.

Így tehát a feltett kérdésre – mondd, te mit választanál? – úgy lehet csak jó választ adni, ha tudjuk, mik a vagyonkezelés létrehozása mögötti megfontolások, milyen problémát kell megoldani, s mik a rendelkezésre álló erőforrások. 

dr. Antall György - partner, igazgatósági tag - Apelso Trust

Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.