Itt kell visszatérnünk arra, hogy miért nem megoldás az, ha a tagok a tulajdonostársuk halálát követően taggyűlést kívánnak összehívni azért, hogy új ügyvezetőt válasszanak. Azért, mert a törvény előírja, hogy a taggyűlésre mindenkit meg kell hívni, viszont az elhunyt tagot értelemszerűen már nem, az örököst pedig a tagjegyzékbe való bejegyzését megelőzően még nem tudják meghívni a taggyűlésre. Ilyen esetben a társaság taggyűlése tulajdonképpen működésképtelenné válik, hiszen szabályszerűen nem lehet összehívni, a taggyűlés szabályszerű határozatot hozni nem tud. A félreértések elkerülése érdekében rögzítem, hogy a taggyűlés ilyenkor nem csupán új ügyvezetőt nem tud választani, hanem semmilyen más témakörben nem tud szabályszerű határozatot hozni, hiszen az elhunyt üzletrésze „nincs képviselve” a taggyűlésen.
Egyszemélyes kft. esetén még nagyobb patthelyzet alakulhat ki akkor, ha az egyetlen tulajdonos egyben az ügyvezető is, hiszen ekkor még egy fentiek miatt szabálytalan taggyűlés összehívása sem lehetséges.
De milyen módon lehet akkor elkerülni, hogy az egyedüli ügyvezető vagy a tag halála esetén a cég működésképtelenné váljon?
A legkézenfekvőbb megoldás az, ha a cégnek nem egy, hanem több ügyvezetője van. Megjegyzem, ma már annak sincs akadálya, hogy kft. esetén igazgatóságot válasszunk ügyvezető szervül. A többtagú igazgatóság felállításának lehetősége már nem csak a részvénytársaságok úri huncutsága.
Ha a tulajdonos életében nem szeretné megosztani mással az ügyvezetést, akkor megoldás lehet az, ha halála esetére, végrendeletben úgynevezett végrendeleti végrehajtót nevez ki, aki a vagyont, a céget kezelni tudja mindaddig, ameddig az örökösök a fentiek alapján át nem veszik az irányítást a cégben. Ebben az átmeneti időszakban a végrendeleti végrehajtó a cégtulajdonos végrendeletében meghatározott utasításai szerinti köteles elvégezni feladatát, így például meghatározott személyt választhat ügyvezetőül a cég élére, meghozhatja a szükséges taggyűlési (alapítói) határozatokat, helyreállítva ezzel a cég működőképességét. Nincs akadálya egyébként annak sem, hogy egyidejűleg több végrendeleti végrehajtó kerüljön kijelölésre. Ez különösen nagyobb vagyon, cégcsoport esetén lehet praktikus.
Ha pedig az örökhagyó a végrendeletében nem rendelkezett végrendeleti végrehajtó kijelöléséről, akkor sem kell feltétlenül kétségbe esni, ugyanis a hagyatéki eljárás állásától függően a jegyző, vagy a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági jogok gyakorlására az örökösök, a cég vagy annak működésében érintett más személy, szervezet (pl. munkavállalók) indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki a társasági vagyon megóvása vagy a cég működésének biztosítása érdekében (azaz pusztán hatékonysági tényezők nem adnak alapot ügygondnok kirendelésére).
Itt ugyanakkor fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy 1) sem a közjegyző, sem a jegyző nem köteles ügygondnokot kirendelni, még akkor sem, ha azt kérik az örökösök, illetve 2) az örökösök csak közösen tehetnek javaslatot az ügygondok személyére, ellenkező esetben a közjegyző (jegyző) tulajdonképpen bárkit kijelölhet ügygondnokul, ráadásul 3) a hagyatéki ügygondnok kirendelése szintén több hónapba is telhet, addig pedig a cég irányíthatatlan hajóként „sodródhat.” A hagyatéki ügygondnok kirendelése tehát inkább csak egy utolsó vészmegoldás, nem érdemes erre a lehetőségre támaszkodni.
Megoldás lehet végül még az is, ha az örökösök úgynevezett rész-hagyatékátadó végzést kérnek az üzletrész vonatkozásában. Ez azért lehet praktikus, mert így nem kell a hagyatéki eljárás végét megvárni, hanem az üzletrész tulajdoni viszonyai a végleges hagyatékátadó végzés előtt, hamarabb tisztázhatóak. Ez a megoldás sem „száz százalékos,” ugyanis erre csak akkor van lehetőség, ha az örökösök között az üzletrész tekintetében nincs vita, ráadásul a rész-hagyatékátadó végzés meghozatala ugyancsak több hónapot is igénybe vehet.
Jól látható tehát, hogy egy váratlan haláleset akár a családi vagyont jelentő céget is veszélybe sodorhatja, ezért mindenképpen érdemes a végrendelkezésen pusztán a családi cég megóvása érdekében is elgondolkodni. Véleményem szerint a hosszú évek alatt felépített családi céget nem érdemes ilyen, tulajdonképpen könnyen elhárítható kockázatoknak kitenni.