Kölcsönügyletek vagyonkezelésen belül és kívül

Ügyfeleink körében időről-időre előfordul, hogy (i) a kezelt vagyonokból a kedvezményezetteknek, vagy (ii) a kezelt vagyonba tartozó társaságok magánszemélyeknek átmeneti kölcsönt szeretnének nyújtani. Óvatosan kell azonban bánni ezzel, s hogy miért, azt járja körbe igazságügyi adószakértőnk az alábbi blogbejegyzésben.

A kölcsönügyleteknek két szereplője van, a hitelező és az adós. Kölcsönnyújtásnál szerződés jön létre kettejük között, mely alapján a hitelező meghatározott pénzösszeget bocsát az adós rendelkezésére, az adós pedig azt – a felek eltérő rendelkezésének hiányban – kamatostul köteles visszafizetni. A kölcsönszerződésben a felek megegyeznek a kölcsönnyújtás összegéről, időpontjáról, pénzneméről, a kamat mértékéről, a visszafizetés időpontjáról, és minden egyéb feltételről.  A kölcsönszerződésnek nincs formai követelménye, történhet írásban, de akár szóban is, mely a jogügylet érvényességét és a felek egymással szemben fennálló jogait és kötelezettségeit nem érinti.

A gazdasági élet kölcsönügyleteinek sarkalatos kérdése, miszerint a kölcsönnyújtás -ha az nem pénzügyi intézményből történik-, ütközhet-e a 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) előírásaiba, azaz engedélyköteles tevékenységnek minősül-e vagy sem.

Bevezetésként néhány száraz releváns jogszabályi hely:

A Hpt. 6. § (1) 40. ba) pontja szerint a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban − kamat ellenében vagy anélkül − köteles visszafizetni, pénzkölcsönnyújtásnak minősül.

 A Hpt. 2. 6. § (1) 11. valamint 40. be) pontjai alapján az anyavállalatnak leányvállalatokkal, illetőleg ez utóbbiak egymás közötti, a likviditás biztosítása érdekében közösen végrehajtott pénzügyi művelete, az un. csoportfinanszírozás is a pénzkölcsönnyújtás fogalomkörébe tartozik.

A Hpt. 5. § (2) bekezdése szerint pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás csoportfinanszírozást a Felügyelet engedélye nélkül is végezhet.

A Hpt. 3. § (3) bekezdése alapján a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alá tartozó hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenység üzletszerű folytatásához a Felügyelet engedélye szükséges.

Az üzletszerű tevékenység fogalmát a Hpt. 6. § (1) 116. pontja határozza meg: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenységnek definiálva azt. Itt hívom fel a figyelmet, hogy az MNB mindhárom feltételt - (i) nyereség elérése érdekében… (ii) előre egyedileg meg nem határozott… és (iii) rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység – egyedileg vizsgálja, s engedély nélkül csak olyan tevékenység végezhető, amely a három feltételből legalább egyet nem teljesít.

Rátérve cikkünk témájára, az alábbi ügyletek nem minősülnek üzletszerű kölcsön nyújtásnak:

• magánszemély ad kölcsönt cégnek
• cég ad kölcsönt magányszemélynek (aki nem feltétlenül áll bármilyen jogviszonyban vele!)
• a vállalkozás nyújt pénzkölcsönt kapcsolt vállalkozásának

Fentiek közül az utóbbi két eset érdekes témánk szempontjából. Tegyük fel, hogy a kölcsön nyújtása és annak célja egyik esetben sem üti meg az engedélykötelezettség mértékét, gyakoriságát. (Az üzletszerűség három kritériumát vizsgálva pl. az MNB olyan esetben, amikor az anyavállalat igazolhatóan megfelelő profittermelő képességekkel, és likviditással rendelkező leányvállalatainak sorozatosan azért adott kölcsönt, hogy azok azt befektessék, arra az álláspontra helyezkedett, miszerint a tevékenység bizony engedélyköteles. Nagyon fontos tehát az ominózus három elem vizsgálata.)

Itt kell kitérnünk pár szóval arra, miszerint a kezelt vagyon, mint a társasági adó önálló alanya, a nav állásfoglalásai alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül a benne lévő társaságokkal, illetve kapcsolt lehet a bizalmi vagyonkezelés más szereplőivel, így a kedvezményezettekkel is.

Fontos, ezért a NAV egyik állásfoglalásának egy részét ide is beidézném:

„Mivel a kezelt vagyon a Tao. tv. 4. § 2. pontja alapján adózó, ezért kiterjed rá a kapcsolt vállalkozás fogalmának alanyi hatálya.
Az önálló társaságiadó-alanyiságból az is következik, hogy a Tao. tv. 4. § 23. pont a)-c) alpontjai szerinti többségi befolyást a kezelt vagyon tekintetében – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazása mellett – a kezelt vagyonra kell értelmezni. A kezelt vagyon tekintetében a kapcsolt vállalkozási viszony nem értelmezhető a kezelt vagyon helyett a vagyonkezelőhöz való viszonyítással.
A kapcsolt vállalkozási viszonyra vonatkozóan a Ptk. 8:2. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni, amely a kezelt vagyon esetében – a kezelt vagyon sajátos státuszából fakadó szó szerinti fogalmi megfeleltethetőség hiányában – azt jelenti, hogy a Ptk. 8:2. §-ában megjelenő jogosultságok tartalmi megfelelőségét kell figyelembe venni.
Mindezek alapján a kezelt vagyon és más személy között nincs kizárva a kapcsolt vállalkozási viszony fennállása, a köztük lévő kapcsolatot, a taggal, részvényessel tartalmában megegyező jogosultságokkal egyedi esetenként kell vizsgálni.”

Az esetleges adókövetkezmény megállapításakor viszont különbséget kell tenni az adós személye szerint.

Ha magánszemély, az esetben – hiába állhat fenn a kezelt vagyon és a magánszemély kedvezményezett között a kapcsolt vállalkozási jogviszony-, nem kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó rendelkezést a kezelt vagyon oldalán, a Tao. tv. 18. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Viszont amennyiben a magánszemély a kölcsön után nem fizet meg legalább a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének megfelelő kamatot, akkor a magánszemélynek un. kamatkedvezményből származó jövedelme fog keletkezni, mely után a terheket viszont a kölcsönt nyújtónak kell megfizetni. Az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa lesz, a teher pedig 15% szja és 13% szocho.

Értelemszerűen „sima” – nem kezelt vagyoni- társaságok és bármely magánszemély közötti kölcsönügylet esetén – ahol a kapó fél akár kapcsolt, akár nem kapcsolt, de magánszemély-, a kamatkedvezmény adó ugyanígy fennáll. Ilyen esetekben viszont még fontosabb a nyújtó társaság oldalán vizsgálni az ominózus hármas feltételt, nehogy engedélyköteles pénzintézeti tevékenységnek minősüljön az ügylet („ellenérték fejében nyereség”, rendszeresség stb.).

Amennyiben a kedvezményezett maga is jogi személy – ritkán fordul elő-, vagy nem kezelt vagyoni, kapcsolt társaságok az ügylet szereplői, úgy értelemszerűen mindkettőjük oldalán felmerülhet a társasági adóalap kiigazítás, amennyiben nem piaci kamatot kötnek ki az ügyletre. Teljesen független társaságok elvileg bármilyen kamat kikötéssel élhetnek, ugyanakkor náluk fokozottabban merül fel a bizonyítási kényszer, miszerint az ügylet megfelel minden elemében a nem engedélyköteles kölcsönnyújtásnak.

Összefoglalva fentieket, kezelt vagyon és kezelt vagyonba tartozó társaságok közötti kölcsönműveletek a megfelelő feltételek fennállása esetén un. csoportfinanszírozásnak minősülnek, nem engedélykötelesek, ám – a kapcsoltság miatt-, piaci kamatkikötés hiányában társasági adókötelezettségük keletkezhet. Kezelt vagyon és kedvezményezett magánszemély -mint adós- esetén az engedélykötelezettség -a feltételeknek való megfelelés esetén- szintén nem áll fenn, ám un. kamatkedvezmény adó fizetési kötelezettség merülhet fel.

Teljesen független felek között -nem kezelt vagyoni cégek, ill. kedvezményezettek-, ha az adós fél is társaság, úgy a kamatkikötés tetszőleges, társasági adóalap kiigazítás nélkül; míg, ha az adós magánszemély, a kamatkedvezmény adóval számolni kell. Ám az engedélykötelezettség megítélése mindkét esetben szigorúbb lesz, és a hitelező számíthat a gazdasági indok tekintetében a NAV figyelmére is.

Hunyadné Szűts Veronika - partner, adószakértő

Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.