Készüljön fel Ön is a hatósági ellenőrzésekre!

A bizalmi vagyonkezelés már itthon is régóta nagy népszerűségnek örvend a  vagyontervezés és a generációváltás területén. A sikeres működéshez azonban messze nem elegendő egy jól megírt szerződés.

A jogszabályi megfelelés már nem csupán egy „kötelező teher”, hanem a működőképes struktúrák egyik alapfeltételévé válik.

Hogyan járunk el következesen a következő időszakban? Mik a leggyakoribb buktatók? Mit vizsgál az MNB? Készüljön fel velünk!

A legtöbb vállalkozás számára háttérbe szorított, sokszor csak „kötelező teherként” kezelt compliance terület. Holott valójában a jogszabályi megfelelés biztosítása segít elkerülni a bírságokat és hozzájárul a vállalat hosszú távú sikeréhez. Az elmúlt időszak változásainak köszönhetően várhatóan valamennyi felügyeleti szerv és hatóság kiemelt figyelmet fog fordítani a bizalmi vagyonkezelések ellenőrzésére, és ezzel a compliance fontossága minden vagyonkezelő számára stratégiai jelentőségűvé válhat.

Az MNB - mint a bizalmi vagyonkezelők felügyeleti szerve - a 2025-ös prudenciális ellenőrzési terve alapján, kiemelt figyelmet fordít a bizalmi vagyonkezelőkre, különös tekintettel a pénzmosás elleni szabályok betartására. Ezzel párhuzamosan a NAV is szigorít: 2025-ös ellenőrzési terve szerint a bizalmi vagyonkezelési struktúrákat „költségvetési szempontból magas kockázatot hordozó” kategóriába sorolja, mely lényegében azt jelenti, hogy fokozott ellenőrzésekre és bírságolásra lehet számítani. 

A NAV fokozott figyelme többek között a nemrégiben elfogadott adócsomag módosításra vezethető vissza – amely eltörölte a követelések vagyonrendelésének SZJA mentességét. Erről itt írtunk korábban. A NAV várhatóan külön figyelmet fog fordítani majd annak vizsgálatára, hogy az adott struktúrák megfelelnek-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, vagy kizárólag adóoptimalizálási célokat szolgálnak.

A bírságok mértékét és az ellenőrzések egyre növekvő gyakoriságát látva egyértelmű, hogy a compliance terület szerepe még soha nem volt ilyen meghatározó a bizalmi vagyonkezelők életében, mint most. 

Éppen ezért, ha rendelkezünk (nem üzletszerű) bizalmi vagyonkezelési struktúrával, vagy vagyonkezelő alapítvánnyal, érdemes elgondolkoznunk vajon a meglévő struktúra minden előírásnak megfelel – vagy csupán úgy tűnik? 

A bizalmi vagyonkezelési struktúrák megfeleltetése komplex, több szakterületet átfogó feladat. Az általános jogi ismereteken túl, alapos szakmai felkészültségre van szükség a pénzmosás elleni szabályozás (Pmt), az adózási és a számviteli előírások területén is.

Mit vizsgál az MNB?

Az APELSO cégcsoport vagyonkezelői tapasztalatai alapján az MNB – mint felügyeleti szerv – jellemzően két fő szempont mentén végzi ellenőrzéseit: 

1. Ágazatspecifikus jogszabályoknak való megfelelés

Az ellenőrzések során elsődleges szempont, hogy a vagyonkezelési jogviszony megfelel-e a vonatkozó ágazati jogszabályok – például a Bvktv., a Ptk. vagy a Vatv. – előírásainak. Ez többek között azt jelenti, hogy a vagyonkezelő rendelkezik-e minden szükséges dokumentummal.

A leggyakrabban előforduló hiányosságok:

• A vagyonrendelések és a kedvezményezettek részére történő kifizetések nem kerültek megfelelően dokumentálásra;
• Az engedélyezési eljárás során kiadott hatósági bizonyítványban szereplő adatok nem felelnek meg a valóságnak, az időközbeni adatváltozások nem lettek megfelelően lekövetve és lejelentve.

2. Pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelés (Pmt.)

Tekintettel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kiemelten kockázatos tevékenységnek minősül, az MNB különös figyelmet fordít arra, hogy a vagyonkezelő megfelel-e a Pmt. szigorú előírásainak.

A legfontosabb Pmt. kötelezettségek:

• Az ügyfél-átvilágítás egy többlépcsős, komplex folyamat, amely során többek között el kell végezni az ügyfélazonosítást, a pénzeszközök és a vagyon forrásának vizsgálatát. Az átvilágítás nem egyszeri feladat. A vagyonkezelőnek az adatokat, éves szintű monitoring keretében naprakészen kell tartania, továbbá minden új vagyonrendelés vagy kedvezményezetti kifizetés esetén ismételt vizsgálatot kell lefolytatnia.
• A vagyonkezelő köteles az üzleti kapcsolat létesítésekor ellenőrizni, hogy ügyfelei szerepelnek-e a szankciós listákon.
• A vagyonkezelő köteles ellenőrizni a rendelkezésére álló adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban, nem természetes személyek esetén. A nyilvántartásba való betekintés előzetes regisztrációhoz kötött. Eltérés esetén a vagyonkezelő 5 napon belül köteles azt jelezni a nyilvántartó szerv felé.