Compliance: barát vagy ellenség?!

Az elmúlt években, a külföldi mintákhoz hasonlóan, a hazai vállalatok életében is egyre nagyobb teret kap az úgynevezett „compliance” kifejezés, de sokan ennek ellenére sincsenek igazán tisztában ennek a feltörekvő ágazatnak a jelentőségével. Sőt, általánosságban elmondható, hogy sokkal inkább gondolnak az egyes vállalatok vezetői egy kötelező rosszra, mikor a compliance-re gondolnak sem, mint az üzletet támogató, azzal szorosan együttműködő és azt kiegészítő szegmensre, annak ellenére, hogy az nagymértékben hozzá tud járulni, a vállalatoknak mind a gazdasági, mind a reputációs növekedéséhez. Jelen írásom nem titkolt céljai közé tartozik, a compliance általános bemutatásán túl az is, hogy a hazai gondolkodásmódot kicsit befogadóbbá tegyem és rávilágítsak arra, hogy miért is fontos ez a terület minden vállalkozás számára, hiszen – a látszat ellenére - az ezen a területen dolgozó szakemberek célja szintén a vállalat hosszú távú sikeressé tétele, és a közös munka kifizetődő lesz a vállalkozások számára is.

 Az üzlet és a compliance ellentéte szinte már-már magától értetődő, s annak gyökere azok céljában kereshető. Gondoljunk csak bele. Evidens, hogy az üzlet fő célja nem más, mint a profit termelése, az ügyfélkör bővítése, a vállalat növekedésének előmozdítása, szinte bármi áron. Ezzel szemben a compliance igyekszik ennek egyfajta keretet adni, és felhívni a figyelmét az ügyvezetésnek olyan kockázatokra egy-egy ügylet kapcsán, amelyekbe ők esetleg bele sem gondoltak előtte. Ez a kockázatérzékenységi szemlélet sokszor egy-egy ügyfél elvesztésével is járhat, mert vannak esetek, amikor megálljt kell parancsolni, hisz a szóban forgó ügylet több hátránnyal járhat, mint anyagi előnnyel. De az egyes ügyleteken túl a vállalat életének valamennyi területére kiterjed ez a fékezőerő, hisz nem csak az ügyfelek és az egyes ügyletek járhatnak jelentős kockázattal, hanem a vállalat saját magára is veszélyt jelenthet az új, nem megfelelően átgondolt rendszerek bevezetésével, az egyes vezetői döntésekkel, és még sorolhatnám. Tehát egy jól működő compliance rendszer hozzájárul, ahhoz is, hogy a vállalat vezetése mindig a szükséges tudás birtokában, megalapozottan tudja meghozni döntéseit, elkerülve ezzel a nem várt kockázatokat.

Ezen felül a legtöbb cégtulajdonos esetén igen nyomós érv szokott lenni a következő. Mindamellett, hogy a compliance „nem hoz hasznot” a cégnek és rontja az üzletet, még egy megfelelően működő compliance rendszer kialakítása igen költséges és időigényes is. Ebben az indokolásban aligha találhatunk kivetnivalót, sőt, ezek a költségek a jövőben minden bizonnyal csak növekedni fognak. Ez szinte magától értetődő, hiszen ezek abból fakadnak, hogy az egyre fejlődő világ által generált bonyolult szabályozásoknak igen nehéz megfelelni és az egyre fejletteb technikai megoldások egyre bonyolultabb szabályozást is fognak maguk után vonni.

Mindezek után joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy „mi szüksége van a cégemnek egy compliance rendszer kiépítésére?!”, hiszen eddig szinte semmi érv nem szól mellette. Véleményem szerint a legjobb érveket mindig a számok hordozzák magukban, ezért elsőnek én is ezzel érvelnék ezen szakma mellett. Ha a statisztikákat nézzük, akkor hamar észrevehetjük, hogy annak ellenére, hogy a vállalat ezen része nem hoz új ügyfeleket a céghez és nem termel bevételt, ugyanakkor azzal, hogy megvédi az esetleges kockázatoktól a céget, többszörösére tudja növelni annak hatékonyságát. A Globalscape által készített felmérés igen szemebetűnően tükrözi eme szakma szükségességét, és ha mással nem, akkor legalább a számokkal ösztönözheti a cégeket arra, hogy mindig minden körülmények között megfeleljenek az aktuális ágazati jogszabályoknak. A felmérés szerint a cégek átlagos compliance költsége 2011-ben 3,53 millió dollárra volt tehető míg ez a szám 2017-re már 5,47 millió dollárra nőtt. Ezzel párhuzamosan az is megállapításra került, hogy egy vállalat „non-compliance” működése 2011-ben 9.37 millió dollár volt átlagosan míg 2017-ben ez a szám már átlagosan 14.82 millió dollár volt. Ahogyan azt fentebb már kifejtettem ez az intenzív növekedés főként a rohamosan gyarapodó jogszabályoknak volt köszönhető, melyeknek minden cégnek meg kell felelnie. Összegezve a fentieket, igaz, hogy a költségeket és a bírságokat a vállalatok mérete és tevékenységi köre nagymértékben befolyásolja, de általánosságban elmondható, hogy közel háromszor költségesebb egy olyan céget működtetni, ami nem felel meg az aktuális jogszabályi követelményeknek, mint, egy azokat betartó, etikusan működő céget. Ezzel ugyan továbbra sem tudtam megcáfolni, hogy a cég ezen részlege nem hoz bevételt neki, sőt, esetenként rontja is az üzletet, de az esetleges bírságok, hírnévvesztés, egyéb felügyeleti eljárások és szankciók elkerülésével nagymértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy az üzlet által megtermelt bevételből a lehető legtöbbet tudja megtakarítani a cég, és elkerülje ezzel a nem várt kiadásokat.

De mi is az az eddig már sokat emlegetett compliance? Ha csupán a szó legszorosabb értelmét néznék, annyit mondhatnánk róla, hogy „megfelelés”. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan az elsőre hangzik. Hirtelen mindenki arra gondolhat, hogy ehhez minek kell egy komplett részleget kialakítani és további munkaerőt felvenni, fizetni a cégen belül, hiszen mindenki tudja, hogy vannak jogszabályok, amiket be kell tartani. Ilyenek például, hogy ne lopjunk, csaljunk és nem lesz semmi gond. A valóságban a compliance terület ennél azért sokkal többrétűbb, s ahogyan azt a bevezetésben már említettem, jelen írásom egyik célja, hogy eme sokszínűségre rávilágítsak mindenki számra.  

Egy vállalat compliance területe egyszerre ügyel arra, hogy a vállalat rendelkezzen valamennyi működéséhez szükséges belső szabályzattal, s hogy az a munkafolyamatainak valamennyi szegmensét a vonatkozó mindenkori jogszabályoknak megfelelően leszabályozza. Továbbá, hogy azok a szabályzatok a gyakorlatban is megfelelően érvényesüljenek, tehát a vállalat működése is összhangban legyen, mind a rá vonatkozó jogszabályokkal, mind a belső szabályzataival, etikai kódexével, ezzel egyfajta külső és belső védelmi szerepet is ellátva a cég életében. Ezen felül ügyel arra is, hogy valamennyi munkavállaló tisztában legyen ezekkel a szabályokkal és azokat be is tartsák. Ez utóbbinak elengedhetetlen része, hogy a munkavállalók rendszeres oktatásban részesüljenek, és tisztában legyenek a munkájukhoz szükséges belső és külső szabályokkal.

Azonban a compliance végső célja ennél sokkal komplexebb, melyet összegezve a jogi kockázatok minimalizálásában és a cég felelős működésének kialakításában lehet megfogalmazni. Ezzel nagymértékben elősegítve a cég hosszú távú fenntarthatóágát, jó hírnevének kialakítását, ami elengedhetetlen egy cég megfelelő reputációjához, végső soron pedig a gazdasági növekedéséhez. E cél elérése érdekében különösen fontos, hogy az ezen a területen dolgozó szakemberek megfelelően ki tudják alakítani a compliance tudatosságot, mind a munkavállalókban, mind a cég vezetésében. Hiszen mindaddig, amíg a vezetők nem érzik át ennek a területnek a jelentőségét, addig egy cég sem tud megfelelően működni és egy ponton túl, a tulajdonosok, saját cégük növekedésének fognak gátat szabni. Ennek elérésében különösen fontos, hogy a compliance szakemberek a cég valamennyi munkavállalójával megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki és mindenkiben tudatosítsák, hogy ezen szabályok betartása valamennyiük érdekét szolgálja, ugyanakkor megfelelően rugalmasnak is kell lennie, hogy ne érezze azt senki, hogy rá akarja erőltetni az akaratát, a „vaskalapos felügyelő”.

A Compliance komplexitását az is elég szembetűnően mutatja, hogy milyen sok különböző területet ölel fel, melyek egyenként is hatalmas mennyiségű tudást igényelnek, és szinte lehetetlen elvárás, hogy annak valamennyi területét egy személy lássa át és tartsa naprakészen tudását és a cég szabályzatait, valamint ügyeljen azok betartásáért is.

• A terület fentebb említett összetettségéből kifolyólag, magától értetődően, többek között, a compliance felel a vállalat jogi megfelelésért (Legal Compliance), legyen szó akár általános, akár ágazat specifikus szabályokról.
• Tekintve, hogy a GDPR napjainkban már mindenhol megtalálható kiemelt figyelmet kell fordítania az adatvédelemre és adatbiztonságra (Data Privacy and Security). Gondoljunk csak bele mekkora reputációs csökkenést okozhat egy cég életében, ha kiderül, hogy egy vállalt nem megfelelően kezeli az ügyfeleik és partnereik adatait, a jogi következményekről nem is beszélve.
• A pénzmosás elleni küzdelem (Anti-Money-Laundering / AML Compliance) kiemelt fontosságú azon vállalatok életében, amelyek tevékenységüknél fogva nagymértékben kitettek pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására alkalmas ügyleteknek (például: bankok, bizalmi vagyonkezelők, ügyvédek vagy kaszinók esetében). Ezen funkció arra irányul, hogy a vállalatok megelőzzék és megakadályozzák mind a pénzmosást, mind a terrorizmus finanszírozását, és szükség esetén éljenek a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségükkel, amennyiben ezekre utaló adat, körülmény kerül a látóterükbe.
• A compliance valamennyi területét remekül ki tudja egészíteni a belső kontroll és rizikómenedzsment (Internal Control and Risk Management), melynek feladata a belső ellenőrzési mechanizmusok kialakítása és működtetése, valamint a megfelelő rizikómenedzsment, mellyel minimalizálni lehet a vállalkozást érő kockázatokat.
• Ahogyan azt fentebb, említettem a compliance-nek van egy belső védelmi funkciója, melyet megfelelő etikai szabályzatok és belső szabályzatok megalkotásával és betartatásával igyekszik elérni, ezzel fenntartva a vállalat jó hírnevét és integritását. Ezzel összefüggésben, nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egy etikusan működő, jó hírnévvel rendelkező cég statisztikailag kimutathatóan könnyebben tartja meg ügyfeleit és partnereit, valamint tesz szert újakra.
• Mindezen funkciók betöltésével a compliance nagymértékben hozzájárul a vállalat üzleti stabilitásához, hosszú távú fenntarthatóságához, hisz nem kell tartania a jelentős mértékű bírságoktól és egyéb jogszabályban előírt szankcióktól, melyek akár egy vállalat megszűnését is eredményezhetik.  Továbbá hozzájárul a vállalat jó hírnevének, ügyfeleinek és befektetőinek védelméhez, végső soron pedig versenyképességének növeléséhez, amely segíthet új befektetők és üzleti partnerek megszerzésében. Valamint hozzájárul a cég piacon való kedvezőbb pozícionálásához, hisz meghatározott iparágakban a partnereknek is megfelelően kialakított compliance rendszerrel kell rendelkezzenek, így ennek hiányában könnyen előfordulhat, hogy nagyobb üzletektől esik el a cég. Írásom végére, pedig, ezzel sikeresen megcáfoltam azt a gondolatot is, hogy a compliance nem hoz bevételt a cégnek és rontja az üzletet, hisz ilyen tekintetben a compliance is hozzájárulhat új üzleti kapcsolatok kialakításában, ezzel a vállalat bevételeit jelentősen megnövelve. Különösen fontos ez a szigorúan szabályozott üzletágakban, ha például, egy bankkal szeretnénk üzleti kapcsolatot kialakítani, hisz az ilyen vállalatok, igen szigorú vizsgálatoknak vetik alá a cégeket a partnerségi kapcsolat megkezdése előtt, melyben a legkisebb hiba is egy jövedelmező üzlettől való elesést jelenthet.

Összegezve elmondható, hogy a compliance napjainkban szépen lassan épül be a köztudatba és ezzel együtt minden vállalat életébe, hozzájárulva annak hosszú távú sikerességéhez, melyhez azonban a compliance rendszer kialakítása önmagában nem elegendő. Annak hatékony működéséhez elengedhetetlen, mind a vezetőség elkötelezettsége, mind az alkalmazottak nyitott, együttműködő hozzáállása. Nagy valószínűséggel még hosszú idő lesz, amíg valamennyi vállalkozás életében felbukkan ez a terület, mert a magyar köztudat igencsak szkeptikus a témával kapcsolatban, de véleményem szerint a compliance mára elengedhetetlen része egy jól működő, hosszú távú célokban gondolkodó vállalat mindennapjainak és a mai dinamikusan változó jogi és üzleti környezetben, annak alkalmazását kulcsfontoságúnak tartom.

Vajna Dávid - compliance officer - Apelso Trust

Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.