A testreszabás fontossága avagy a hosszú távú biztos bizalmi vagyonkezelés működés kulcsa

Előző cikkünkben áttekintettük a vagyonkezelési struktúrák létrehozásának főbb céljait. Akár a családi vagyon egyben tartása, akár generációváltás biztosítása, vagy más cél megvalósítása áll a háttérben, ezen célok csak akkor teljesülhetnek, ha a vagyonkezelés részletes szabályai megfelelően ki vannak dolgozva. Ez kiemelt fontosságot akkor kap, amikor a vagyonrendelő már nem él vagy cselekvőképtelenné válik.

"Tegyük helyre a bizalmi vagyonkezelést" következő epizódjában a testreszabásának legfontosabb elemeit tekintjük át. Hiszen a legfőbb célunk, hogy a vagyonkezelés a vagyonrendelő akarata szerint, ugyanakkor rugalmasan és jogszerűen működjön.

A protektor

Bár a protektor személyét és feladatkörét a hatályos magyar jogszabályok nem szabályozzák, a vagyonkezelési gyakorlatban egyre elterjedtebb. A protektor olyan bizalmi személy, aki a vagyonrendelő kiesése után gyakorolja a vagyonrendelőnek a vagyonkezelés ellenőrzésére és felügyeletére irányuló jogait.

A protektor jogosultsága széles skálán mozoghat, az egyszerű ellenőrzési jogtól kezdve a vagyonkezelő döntés fölötti effektív kontrollig terjedhet. A protektor így minden esetben figyelemmel követi, hogy a vagyonkezelő a szerződés, valamint a kedvezményezettek érdekeinek elsődlegesége alapján jár-e el, de pl. a vagyonkezelő döntésével szemben vétójoggal élhet, vagy ahhoz előzetes jóváhagyása köthető ki.

A protektor így a vagyonkezelés stabilitásának egyik kulcsa, különösen hosszabb távú, több generáción átívelő struktúrák esetén.

Ehhez azonban rögzíteni kell: 

• melyik kedvezményezett milyen ügykörökben élhet döntési joggal,
• hány szavazat illeti meg,
• milyen eljárásrend szerint jogosult dönteni 

Ezek a kérdések különösen akkor válnak fontossá, ha több, eltérő jogosultságú kedvezményezett van (pl. kiskorú gyermekek, házastárs, jótékony támogatás címzettje). Gyakran előfordul, hogy a kedvezményezettek egymással ellentétes érdekeket képviselnek, mely nehezen feloldható ellentétekhez vezet. A világos szabályozás segít elkerülni a konfliktusokat, és lehetővé teszi a kontrollált, mégis részvételi alapú működést.

Vagyonkezelés elvek és befektetési stratégia

A vagyonkezelési elvek (pénzügyi vagyon esetén a befektetési stratégia) határozzák meg, hogyan a vagyonkezelőnek miként kell a kezelt vagyont kezelnie, gyarapítania. A vagyonkezelési elvekben tipikusan rögzítésre kerül

• ingatlanok esetén: mikor adható bérbe, mikor értékesíthető?
• cégvagyon esetén: milyen osztalékpolitikát kell követni? Milyen feltételekkel váltható és nevezhető ki az ügyvezetés?
• pénzügyi vagyon esetén: milyen eszközosztályokba, milyen kockázati szinten fektethető be a vagyon?

A vagyonkezelés testreszabása jogi és adózási szempontból is biztonságot nyújt, továbbá egyértelmű előnyökkel jár a vagyonrendelő, a kedvezményezettek és a vagyonkezelő részére is. Az egyértelmű, tiszta és világos szabályok ugyanis

• hosszútávon biztosítják a vagyonkezelés céljának megvalósulását,
• lehetővé teszi a kedvezményezetteknek, hogy objektív szempontok mentén kérjék számon a vagyonkezelőt,
• a vagyonkezelő felelősségét pedig korlátok közé szorítják.

A vagyonkezelés létrehozása nem irányulhat kizárólag az adóelőny kiaknázásra, a vagyonkezelésnek minden esetben meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző vagyonkezelés következménye az adóhivatal által megállapított adóhiány, bírság és pótlék lehet. A lehetséges büntetésekről és elkerülésükről részletesen itt írtunk.

Egy jól testreszabott vagyonkezelés esetén viszont ennek kockázata nagymértékben csökken. Ez hangsúlyozottan jelenik meg családi (eseti) vagyonkezelések esetén, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő között szoros személyi összefüggések miatt a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének vizsgálata még inkább előtérbe kerül.

A vagyonkezelésen kívüli vagyon

A testreszabással egyidejűleg érdemes a vagyonrendelő teljes – tehát a vagyonkezelésen kívüli – vagyonának sorsát, megfelelő kezelését rendezni. Ezért halál esetére célszerű végintézkedést, cselekvőképtelenség esetére pedig előzetes jognyilatkozatot tenni.

Összefoglalva, a testreszabást minden esetben a vagyonrendelő akarata, az elérni kívánt cél, a családi viszonyok, a vagyonnal szembeni kihívások függvényében kell elvégezni, melyet ha tapasztalt szakértőre bízunk, biztosítjuk, hogy a vagyonkezelés a vagyonrendelő eredeti akaratának megfelelő célra, jogszerűen és hosszú távon fenntartható módon működik.

dr. Schlägl Dániel - Ügyvéd