APELSO Blog

Csendben szigorították a bizalmi vagyonkezelés adózását

A bizalmi vagyonkezelést idehaza sokan a gazdagok adótervezési játékszerének tartják. Olykor még a szabályozó sem tudja igazán hova elhelyezni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az adószabályok folyamatos változása. „Tegyük helyre a bizalmi vagyonkezelést!” cikksorozatunkban ezért bemutatjuk a bizalmi vagyonkezelés valódi arcát, társadalmi hasznosságát és megkíséreljük egymástól elhatárolni a valós célokat szolgáló és a pusztán adótervezési struktúrákat.

Sorozatunk első részében a szinte titokban bevezetett adóemelés kérdésével és gyakorlati vonatkozásaival foglalkozunk. Cikkünknek külön apropót biztosít az osztalék- és más követelések adóztatására vonatkozó törvénymódosítás 31 napos hatálybalépési határideje.

Alaposan felborzolta a kedélyeket egy, idén márciusban megjelent Adózási kérdés, melyben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gyökeresen átértelmezte a NAV addigi gyakorlatának megfelelő vagyonrendelések adómentességét az osztalékkövetelések esetében.

A visszamenőleges adóztatás lehetőségétől a jogalkotásig

Az elmúlt hónapokban volt itt minden:

a rendelkezési jog újra értelmezése az ominózus Adózási kérdésben;
a korábbinak ellentmondó és változó gyakorlat;
mindezekkel nem teljesen konform törvényszöveg; és
bizonytalanság, hogy vajon az Adózási kérdésben foglaltak kiterjesztendők-e minden „követeléses” vagyonrendelésre, azaz a kriptoeszközöktől kezdve a vételár követelésig.

Mindezt megfejelte az NGM illetékes osztályvezetőjének LinkedIn-es nyilatkozata, miszerint az érintettek végezzenek önellenőrzést, amivel lényegében a visszamenőleges adóztatás mellett tette le a voksát.

A sok változás már előre vetítette, hogy valamilyen tisztázó jogszabály hamarosan napvilágot fog látni, beleértve az új szabályok hatályba lépését és a múlt értékelését is.

A követelések adómentességét megszüntető törvénymódosítás

A zavaros helyzet tisztázására várt jogszabály született meg a napokban.

A Parlament a 2025. LIV. törvénnyel megszavazta azt a technikainak nevezett törvénymódosítást (13. § b) pont), mely megcáfolja az Adózási kérdés indokolását és 2025. július 20-án bezárja a követelések - minden követelés (osztalékkövetelés, vételárkövetelés és kriptojövedelmek) - adómentes bizalmi vagyonkezelésbe helyezését.

Az egységes adószabályozás ezzel megszűnik: eddig bármilyen vagyontárgy és követelés vagyonrendelése 5 év után adómentességet eredményezett, a jövőben a követelésekre ez viszont már nem lesz igaz.

Ettől azonban még nem szűnt meg a bizonytalanság, mert bár a hatályba lépésig van még 31 nap, s ezért úgy gondolhatnánk, hogy ez idő alatt még van idő cselekedni, az Adózási kérdést a mai napig nem vonták vissza. Ebből arra lehet következtetni, hogy a múlt kezelése továbbra sem tisztázott.

Azokat a vagyonrendelőket, akik szabályosan, az akkori törvényeknek - beleértve a törvény magyarázatokat- is megfelelően, s rendszerint a NAV egyetértő állásfoglalásainak birtokában, adómentesen vagyonrendelték követeléseiket, egyelőre nem nyugtatta meg senki, miszerint „békén hagyják őket” (ebből az okból legalábbis).

Félelemre azért talán nincs ok, a korábbi, szabályos eljárások végső soron várhatóan bíróság előtt is megvédhetők lesznek. Már csak azért is, mert az Adózási kérdés érvelését a törvénymódosítás indokolása érvénytelenítette.

Lehetséges-e az átmeneti idő alatt követelést adómentesen vagyonrendelni?

Mivel a módosítás csak 2025. július 20-án lép hatályba, most még a korábbi szabályozás van életben, tehát igen. Hogy érdemes-e, az kockázattűrő képesség függvénye. Az üzletrészek, részvények stb. vagyonrendelésének (öt éves adómentességi) szabályát a szigorítás nem érinti, a követelések esetében azonban kockázatot jelenthet az Adózási kérdés fenntartása, melyre a NAV egy ellenőrzésnél elvileg hivatkozhat (holott mint láttuk, az érvelését maga a törvény cáfolta meg).

Márpedig ellenőrzésre jó eséllyel kerülhet sor, hiszen a bizalmi vagyonkezelések kiemelt helyen szerepelnek a hatóság ellenőrzési tervében. Ennek keretében pedig a rendeltetésszerű joggyakorlást is vizsgálhatják. Ez pedig nemcsak a követeléseket vagyonrendelőket érinti, hanem valamennyi vagyonrendelőt. Erről fogunk értekezni sorozatunk következő részében.

Hunyadné Szűts Veronika - partner, adószakértő

Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.