Az adatközpont az új olaj

2006-ban egy bizonyos brit matematikus, Clive Humby alkotta meg azt a frázist, miszerint „az adat az új olaj”.

Ez ugyan egy hibás állítás, de mégis futótűzként terjedt el a befektetők között, hiszen közérthetően üzente meg, hogy egy komoly értékteremtő eszközről beszélünk. Ráadásul, ez az üzenet azóta teljes mértékben be is igazolódott, hiszen az adatokhoz kapcsolódó befektetések értéke exponenciálisan növekedett. A kiinduló tételünk analógiaként viszont azért hibás, mert az olajból csak korlátozottan áll rendelkezésünkre, míg az adatmennyiség egy folyamatosan és egyre gyorsabban növekedő elem. Illetve, az olaj inkább egy homogén alapanyagnak mondható, míg az adatok minősége nagyon is heterogén. Azonban, annyiban már igaz lehet az összehasonlítás, hogy minél inkább „finomítjuk” mindkét elemet, annál inkább értékesebbek lesznek.

Az adatmennyiség növekedése elképesztő méretű. Manapság már a zettabájt mértékegységet kell használnunk, mert az eddigi mértékegységekkel már nehéz leírnunk az előállított adatok mértékét. Egy zettabájt 1000 milliárd gigabájtnak felel meg.

A fenti folyamat talán még közelebb hozható számunkra úgy, hogy ha megvizsgáljuk mennyi mindent is hozunk létre 60 másodperc alatt. 2022-ben a világ népessége minden nap minden egyes percében átlagosan 231 millió emailt küldött el, 90 millió alkalommal vásárolt kriptoeszközökből, 1,7 millió darab Facebook megosztást posztolt, vagy a Tinderen 1 millió „elhúzás” valósult meg. Minden nap, minden egyes percében.

Az őrülten emelkedő adatmennyiség miatt lett kiemelt szerepe napjainkban a mesterséges intelligenciának, hiszen az ilyen típusú, új megoldásoknak köszönhetően tudjuk egyre inkább kordában tartani, és értelmezni ezt a gigantikus mértékű adathalmot. Azonban, most nem erre a befektetési területre, hanem a növekvő adatmennyiség okán előbújó másik lehetőségre szeretnék egy kis fényt irányítani. Mégpedig az adatközpontok jelentős szerepére, és az ebben megbúvó befektetési lehetőségekre. A brutális mértékű adatmennyiséget valahol tárolni kell, és ugyan a szakzsargon felhőnek hívja a központilag tárolt adatokat, de ezek a valóságban inkább hatalmas szerver- és adatközpont parkokat jelentenek.

Az elmúlt évek adatmennyiségének robbanásával párhuzamosan az egyik leggyorsabban fejlődő mellékiparág az adatközpontok létesítése, fejlesztése és üzemeltetése lett. A 2010-es évek elején az adatközpontok piaca még főként a nagyvállalati adatközpontokra koncentrált. A felhőalapú számítástechnika (pl. Amazon Web Services, Microsoft Azure, Google Cloud) akkoriban kezdett igazán növekedni, és ez indította el a gyors bővülést. 2010-ben ez a piac még körülbelül 50 milliárd dollár értékű bevételt termelt, napjainkban ez már meghaladja a 410 milliárd dollárt is. 2015 után a nagyobb méretgazdaságosságú, hiperskálájú (hyperscale) adatközpontok megjelenése és a globális felhőszolgáltatások robbanásszerű növekedése gyorsította fel a piacot. A bevételek jelentős része már az olyan szolgáltatásokból származott, mint az IaaS (Infrastructure as a Service) és SaaS (Software as a Service). 2020-tól az e-kereskedelem, a távmunka és az online szolgáltatások (pl. streaming, online játékok) növekvő kereslete miatt az adatközpontok piaca még nagyobb lendületet kapott.

A folyamat lendülete a várakozásaink szerint továbbra is ki fog tartani, ezért mi ebben egy jelentős megatrendet és egy olyan befektetési lehetőséget azonosítottunk, amely talán még kevésbé közismert. Az, hogy mennyire hiszünk ebben a témában, és nemcsak a levegőbe (felhőbe) beszélünk, az is mutatja, hogy az idei évben egy jelentősebb pozíciót építettünk fel az adatközpontokhoz kapcsolódó ingatlanbefektetési társaságok részvényeiből közvetett módon, a Megatrends részvényalapunkban, valamint az Echo abszolút hozamú alapunkban is. Azt gondoljuk, hogy a mesterséges intelligencia befektetések mellett (amiben szintén tartunk pozíciókat), ez a téma lehet a következő évek egyik nagy slágere.

Gyurkó Dániel - senior portfolio manager

Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.