Adóelőnyök a bizalmi vagyonkezelésben

A tavalyi nagy izgalom a szeptemberi törvénymódosítás, majd az azt követő „hátraarc” után egyrészt megnyugodni látszanak a kedélyek, másrészt viszont továbbra is érezhető némi bizonytalanság, ami az új vagyonkezelések létrehozási kedvét illeti. Ez érthető is, megrendült a bizalom a törvényhozásban, eluralkodott a „ki tudja mikor változik újra” hangulat a piacon.

(Emlékeztetőül: 2023 szeptemberében azáltal, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe helyezést értékesítésnek tekintette az akkori törvénymódosítás, voltaképpen bezárták annak lehetőségét, hogy a vagyont piaci értékre értékelve érdemes legyen vagyonkezelést alapítani, s ezáltal később jelentős adómegtakarítást elérni. Felismerve a módosítás drasztikus voltát, novemberben gyorsan vissza is állították az adómentes felértékelés lehetőségét: ugyan fogalmilag értékesítés maradt a vagyonkezelésbe helyezés, de ha 5 évig a vagyonkezelésben marad, akkor a felértékelési különbözet a kiadáskor adómentes.)

Milyen esetben, és milyen adóelőnyök érhetők el jelenleg egy bizalmi vagyonkezelésen keresztül?

A teljesség igénye nélkül igyekeztünk körbejárni a kérdést. Előre kell azonban bocsátanunk, hogy egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem létesülhet megfelelő gazdasági indok nélkül, és nem lehet alapja törvénytelen vagyon kimentésnek, eltitkolásnak, vagy bármely bűncselekmény leplezésének. Gazdasági indok lehet pl. a családi vagyon egyben tartása; pénzügyi befektetési ismeretek hiánya; kiöregedő tulajdonos nincs kinek átadja az irányítást; végrendelet „helyettesítése”, gondoskodás a következő nemzedékről stb.

Nézzük a példákat, immár az idéntől érvényes szabályok alapján.

1. Amennyiben bizalmi vagyonkezelésbe helyezni kívánt vagyontárgyunk – ez lehet egy üzletrész, ingatlan, műtárgy, pénzügyi befektetés stb.- valamikori beszerzési értéke már nem felel meg mai valós értékének, úgy a vagyonkezelő -miután átadtunk neki minden, az érték megállapításához szükséges anyagot, információt-, tájékoztatni fog bennünket arról, milyen értéken veszi vagyonkezelésbe az adott vagyonelemet. Ezen érték lesz az un. induló tőke, azonban több nyilvántartás fog kapcsolódni hozzá: az eredeti beszerzési értékről; a felértékelési különbözetről; illetve ezek „formaváltásáról”, amennyiben időközben pl. az üzletrész értékesítésre kerül. Amennyiben 5 éven belül a vagyontárgy -vagy a helyébe lépő vagyoni érték- kiadásra kerül, úgy a felértékelési különbözetre beáll az utólagos adókötelezettség osztalékadó formájában. 5 éven túl azonban a felértékelési különbözet -értelemszerűen az eredeti beszerzési értékkel együtt- adómentessé válik. Ha a vagyontárgy időközben „átalakul”, pl. eladásra kerül, de az érte kapott ellenérték nem kerül ki a vagyonkezelésből, az adóelőny úgy is megmarad. Természetesen, ha bármely vagyontárgy hozamot termel, az mindig a tőke előtt, osztalékadóval adandó ki.
2. A kezelt vagyon a társasági adó alanya. Élvez azonban adómentességet -feltéve, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezettek magánszemélyek-, ha bevétele egy adott évben kizárólag befektetésekből, követelésekből, vagy pénzeszközökből származik. Ez a mentesség azonban elég törékeny, egyetlen nem mentes bevétel, s az egész vagyon társasági adómentességét elveszítjük. Éppen ezért, fontos szerephez jut a vagyontervezés, melynek során bizonyos tevékenységeket érdemes nem közvetlenül a kezelt vagyonba, hanem azon belül gazdasági társaságba telepíteni. Ilyen eset lehet pl., ha ingatlan van a kezelt vagyonban, melyet bérbe ad a vagyonkezelő. Ekkor az adómentességhez érdemes az ingatlant társaságba tenni, ahonnan már csak osztalék formájában jön bevétel a kezelt vagyonba.
3. Ha a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyaink átalakulnak időközben pénzeszközzé, mert azokat a vagyonkezelő értékesíti, azáltal is jelentős adómegtakarítást érhetünk el, ha ezen pénzeszközöket a kezelt vagyon forgatja részünkre. Ekkor ugyanis voltaképpen a halasztott adótartalmat is befektetve, az nekünk kamatozik mindaddig, amíg a kezelt vagyonból ki nem kerül.
4. Bizonyos esetekben adóhalasztást érhetünk el, ha magánszemélyként követelést helyezünk vagyonkezelésbe. Ez lehet egy vételár követelés, de akár egy osztalék követelés is, melynek vagyonkezelésbe adásával elérhető az adóhalasztás mindaddig, amíg a kezelt vagyon azt nem juttatja tovább a kedvezményezetteknek.
5. A vagyonkezelésbe adás pillanata illetékmentes, bármely vagyontárgy esetén. A kezelt vagyonból történő vagyonkiadás viszont aszerint lesz illetékköteles, mintha a vagyonkezelés nem is létezne, azaz a felek közötti jogviszony szerint.
6. A vagyonkezelésbe adott ingatlan ingyenes használata a vagyonrendelő vagy a kedvezményezettek által ez évtől adómentes, azonban ez a mentesség a régi szabályok szerint létrehozott vagyonkezelésekre még nem vonatkozik.

Összefoglalva fentieket elmondhatjuk, hogy továbbra is érdemes bizalmi vagyonkezelésben gondolkodni. Létrehozni természetesen nem szabad kizárólag adótervezési céllal, viszont az élethelyzetünknek, gazdasági szempontoknak, jövőtervezésnek megfelelő döntés meghozatalában szerepe lehet fenti adómegtakarítási előnyöknek is.

Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül adózási, jogi vagy befektetési tanácsnak. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők adózási, befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden adózási, jogi, befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.