Adóbevallások a kettős adóztatást elkerülő egyezmények fényében

Közeledik mind a cégek, mind a magánszemélyek által beadandó jövedelem típusú adóbevallások (szja, TAO) határideje. Akár jogi személyekről, akár természetes személyekről van szó, bármelyiknél előfordulnak olyan bevételek, jövedelmek, melyek forrása nem Magyarország. Sok esetben abban sem lehetünk biztosak, hogy mi magunk mely országban vagyunk adóalanyok, illetve, hogy meghatározott jövedelem típust hol is kellene bevallanunk. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények világszerte azt hivatottak elkerülni -vagy részben enyhíteni-, hogy ugyanazon jövedelmünket több helyen adóztassák. Amely országgal -EU-n belül mindenkivel- van ilyen egyezmény, javasolt ezeket tanulmányozni, mégha első látásra úgy is tűnik, nem érint bennünket.

Mit is tudhatunk meg ezekből? Milyen személyekre és milyen jövedelem típusokra vonatkozik; ki jogosult adóztatni, és hogyan kerülik el a szerződő felek a kettős adóztatást.

Osztalék: Ha egy EU-s társaság (anyavállalat) legalább 10%-os részesedéssel rendelkezik egy másik EU-s társaságban (leányvállalat), akkor a leányvállalat által fizetett osztalék mentes a forrásadó alól. Ugyanakkor, ha egy német magánszemély kap osztalékot egy magyar társaságtól, mindkét állam adóztatni fogja, ám a magánszemély beszámítással élhet Németországban, a magyar adó tekintetében. Az osztalék az egyezmények talán legneuralgikusabb pontja, számos részletszabállyal.

Munkabér: Ha a munkavégzés állandó jellegű egy másik EU-s országban, akkor a fogadó ország szabályai szerint kell adózni, de ha a munkavállaló kiküldetésen van, akkor az első 183 napig a küldő ország adóztatja.

Ingatlanból származó jövedelem: Általában az ingatlan fekvése szerinti ország adóztatja.

Üzleti tevékenységből származó jövedelem: Általában az az ország adóztatja, ahol a vállalkozás állandó telephellyel rendelkezik.

Az egyezményeket többek között azért is érdemes tanulmányozni, mert sokszor nem is gondoljuk, hogy befolyásolhatja az adózási helyzetünket, ilyen pl. az un. telephely kérdése. Bizonyos esetekben, mint pl. ha a társaság irányítása nem a társaság székhelyéről, hanem egy másik országból történik, „virtuális, adóztatandó” telephelyünk keletkezhet ebben a másik országban is. Ugyancsak meglepetéseket okozhat, ha azt akarjuk megállapítani, hol is számítunk adórezidensnek, mivel ennek megállapítására korántsem elég az állampolgárságunk, vagy állandó lakhelyünk.

 Hunyadné Szűts Veronika - partner, adószakértő