APELSO Blog

Adakozzunk, de hogy?

Cégen keresztüli jótékonykodás

Ugyan már 2026-ot írunk, a cégtulajdonosok és könyvelőik még az előző év zárásának lázában égnek. Lassan látszanak már az eredmények, készülnek a beszámolók. Ha jó évet zártunk, és szeretnénk jótékonyan megosztani nyereségünk egy részét, felmerül a kérdés, hogyan tegyük ezt úgy, hogy az nekünk is jó legyen. Természetesen lehetnek preferált céljaink, amit mindenképpen támogatni szeretnénk, akár jár érte „jutalom”, akár nem. A támogatandó szervezetek okos kiválasztásával azonban komoly adóalap és/vagy adómegtakarítást érhetünk el. 

Először is fontos tisztáznunk a támogatások fogalmát és fajtáit.

El kell különítenünk a támogatásokon belül az adományt és az adománynak nem minősülő támogatásokat. („Minden adomány támogatás, de nem minden támogatás adomány.”)

Adománynak minősülő támogatást ugyanis csak közhasznú szervezet kaphat. S ennek megfelelően adomány-igazolást is csak ilyen szervezet állíthat ki.  

Miért hasznos ez egy vállalat számára? 

Adomány-igazolás birtokában nekünk, adományozóknak nem kell megnövelnünk az adózás előtti eredményünket a ráfordításként elszámolt adomány értékével, s emellett adóalap csökkentő tételt is érvényesíthetünk az adomány 20%-a erejéig, illetve 40%-a erejéig, ha tartós adományozásról van szó. Vagyis hétköznapi szavakkal, mind a társasági adó alapját, mind az adót csökkenthetjük az adomány összegével.

Mi minősül adománynak?

Amit igazoltan közhasznú szervezet részére, közhasznú tevékenység támogatására adunk, akár pénzben, akár eszközben, akár szolgáltatásban, feltéve, hogy az adományozónak magának – és hozzá köthető környezetének- nem származik előnye az adományból. Nem számít előnynek viszont, ha az adományozó neve megjelenik az adományt fogadó valamilyen felületén. Tartós adomány pedig az olyan szerződéssel létrejött adományozás, ahol a kötelezettség a szerződés évében és még legalább 3 éven keresztül legalább évi egy alkalommal fennáll.

Adománynak nem minősülő támogatás esetén „csak” a társasági adó alapból írhatjuk le - azaz elismert ráfordítás - a támogatás értékét.

Feltéve viszont, hogy

  • a juttatás nem külföldi személy részére történik; 
  • valamint rendelkezünk a juttatásban részesülő szervezet nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást bevételként elszámolta, 
  • adóalapja e juttatás nélkül számítva sem lesz negatív, 
  • továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti; avagy arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet egyáltalán nem végzett.

Összefoglalva fentieket jól látható, hogy cégünk adományozóként akkor „jár jól” maga is, ha – adóelőny szerinti sorrendben- először tartós adományozással, majd adománnyal, s végül előzőeknek nem minősülő támogatással igyekszik segíteni a neki tetsző társadalmi, vagy egyéb célok megvalósítását.

Tegyük fel vállalkozásunk olyan sikeres, hogy nagy összegben és rendszeresen, netán többféle célt szeretne támogatni. Ebben az esetben megfontolandó, hogy magunk is alapítványt hozzunk létre e célra, mely idővel közhasznúvá válhat.

Következő blogcikkünkben erről lesz szó bővebben. 

 

Hunyadné Szűts Veronika - partner, adószakértő

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Sikeres feliratkozás
Írjon nekünk
Sütibeállításokkal kapcsolatos információk

Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.