Sokszor még tapasztalt, ám csupán „normál” gazdasági társaságok könyveléséhez szokott szakemberek is meglepődnek, mikor megbízójuk un. eseti bizalmi vagyonkezelő, és az általa kezelt vagyon könyvelését bízza rájuk, s szembesülnek vele, hogy bizony itt két külön entitásról, két társasági adóalanyról, két elkülönült kettős könyvvitelt (számviteli törvény) vivő „cégről” beszélünk, akik között viszont sajátos jogviszonyuk miatt számtalan olyan tranzakció merülhet fel, amelyekkel a gazdasági élet más szereplői között nem találkozhatunk. Hogyan is végződik ezeknél az év? Cikkünkben néhány specialitást ismertetünk.
APELSO Blog
A ’Bizalmi Vagyonkezelő’ és a ’Kezelt Vagyon’ év végi zárlati feladatai és specialitásai
Az első és a legfontosabb, hogy a vagyonkezelő -amennyiben társaság-, és a kezelt vagyon számviteli törvény szerinti könyvelését egyértelműen el kell különíteni, hogy biztosítható legyen a transzparencia és a jogszabályi megfelelés. Nagyon leegyszerűsítve, mintha két kft-t könyvelnénk, melyek között csupán „tulajdonosi” kapcsolat áll fenn. A Vagyonkezelő könyvelésében kizárólag a saját tevékenységéhez kapcsolódó bevételek és kiadások szerepelhetnek -beleértve a kapott vagyonkezelési díjakat-; míg a Kezelt Vagyon könyvelése kizárólag a vagyonrendelt eszközök és kötelezettségek, az azokban bekövetkezett változások nyilvántartására szolgál. Ennek megfelelően év végén számviteli zárást kell végezni mind a Vagyonkezelőnél, mind a Kezelt Vagyonnál.
A beszámoló elkészítésére ugyanazon szabályok vonatkoznak, mint bármilyen gazdasági társaságra. A különbség „mindössze” annyi, hogy a Vagyonkezelő beszámolóját közzé kell tenni, a Kezelt Vagyon beszámolóját viszont nem.
Ebben a pillanatban fel is merült néhány könyvelő kolléga fejében, hogy akkor minek készítsük el, miért kell ennyit dolgozni vele. A szemlélettel sokszor találkozunk és elég súlyos hiba. Egyrészt a törvény nem azt mondja, hogy nem kell elkészíteni, csak azt mondja, hogy nem kötelező közzétenni. Ez már önmagában indukálja, hogy el kell készíteni. Másrészt a zárlati folyamatok alatt van lehetőségünk az egész évi könyvelést ellenőrizni, az alátámasztó dokumentumokat átvizsgálni.
A vagyonrendelőnek is tartozunk egy éves elszámolással, ami nem feltétlenül azt jelenti, hogy odaadjuk a mérleget, eredménykimutatást, mert a vagyonrendelő nem biztos, hogy a beszámolót értő szemmel tudja olvasni. De látni kívánja, hogy hogyan is áll a vagyona, ne legyen olyan érzése, hogy a vagyonát egy fekete zsákba hajította bele. Vagyis a vagyonrendelő általában elvár valamiféle tájékoztatást, egy vagyonkimutatást, ami számára is tiszta és érthető. Ennek alapja pedig a pontosan, precízen elkészített beszámoló.
A Vagyonkezelő és a Kezelt Vagyon tekintetétben a zárlati munkálatok sokban megegyeznek egy normál cég zárlati feladataival, de van néhány specialitás, amelyek nem egyértelműek és ezek elmaradása komoly problémákat vonhat maga után, akár büntetést is. (Nem beszélve arról, hogy az elkülönítés hiánya akár oda is vezethet, hogy később magát bizalmi vagyonkezelést semmisíti meg a hatóság, nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak minősítve azt.)
Bár a cím a zárlati feladatokról szól, az alábbi különös gazdasági események év közben bármikor felmerülhetnek, ám év végén, záráskor mindenképpen tételes ellenőrzést, felülvizsgálatot kell végeznünk felettük.
Vagyonkezelési díj
A vagyonkezelő társaságnál– amennyiben nem engedélyköteles un. üzletszerű, hanem un. eseti (családi); vagy nem egy működő cég vállal fel „mellékesen” egy Vagyon kezelését-, általában sok gazdasági esemény nem történik, ha csupán a Vagyont kezeli. Ha a Vagyonkezelő vagyonkezelési díjat számol fel a Kezelt Vagyon felé, máris itt az első specialitás. A Vagyonkezelő a vagyonkezelési díj számláját a Vagyonrendelőre állítja ki, ez törvényi kötelezettsége, ám a Kezelt Vagyon adószámának feltüntetésével. Könyvelni a Kezelt Vagyon könyveli könyveiben, az induló tőkével szemben (állásfoglalások támasztják alá). S hogy még bonyolultabb legyen, törvény szerint a Kezelt Vagyonból a Vagyonkezelő közvetlenül ki is fizetheti magának. Ha a Kezelt Vagyon nem nyújt fedezetet a számlára, akkor viszont a törvényi kötelezettség a számla címzettjéé, azaz a Vagyonrendelőé.
Könyvelési díj
A könyvelési szolgáltatást nyújthatja maga a Vagyonkezelő -ha van erre jogosultsága-, de ki is szervezheti (erre szintén a törvény ad neki lehetőséget). Ez utóbbi esetben a könyvelési szolgáltatás számlája a Vagyonkezelő címére, de a Kezelt Vagyon nevével, adószámával kell érkezzen. (Ha netán ÁFÁ-t is tartalmaz,a számla betehető a Vagyonkezelő bevallásába, a beérkező/visszaigényelt összeget pedig utóbb el kell számolja a Kezelt Vagyonnal.) Könyvelni a Kezelt Vagyon könyveibe könyveljük költségként, míg a visszaigényelhető ÁFÁ-t a vagyonkezelővel szembeni követelésként mutatjuk ki.
Kölcsönműveletek
Amennyiben a vagyonkezelő és a kezelt vagyon, vagy előzőek és a kedvezményezettek között volt bármely irányban kölcsön folyósítás, annak esetleges adóvonzatait, kamatkötelezettségeit stb., eseményenként fel kell tárni, minősíteni, a kölcsönszerződéseket a könyvelőnek be kell szerezni és a zárlati dokumentumok közé, mint alátámasztást a kamatszámítás dokumentumaival együtt betenni. Ehhez fontos tudnunk, hogy a Kezelt vagyon kapcsolt vállalkozásnak minősül számtalan esetben, pl. a benne lévő cégeknek adott kölcsön esetében is. A téma egy külön könyvet is megérne, annyiféle tévedési lehetőséget rejt.
Eszközérték nyilvántartás (alap- és elkülönült nyilvántartás)
A 2023. december 31-étől hatályos jogszabályok szerint az ez időpont után történt vagyonrendelésekről eszközérték-nyilvántartást kell vezetni. A 2024. év zárlati feladatai között már erre is figyelni kell a könyvelőnek. Un. alapnyilvántartásba kerül minden vagyonrendelés, ahol is kimutatjuk, hogy milyen eredeti bekerülési értéket tartunk nyilván az adott eszközhöz, ha azt felértékelt értéken vettük vagyonkezelésbe (felértékelési különbözet). Amennyiben ezen vagyonelem „formát vált”- azaz pl. eladjuk, és a helyére pénz lép-, úgy át kell vezetnünk ezt a bekerülési értéket, és az értéknövekményt egy elkülönült nyilvántartásba, s azt 5 évig meg kell őriznünk. (Ennek az a magyarázata, hogy a felértékelési különbözet csak ez idő elteltével válik adómentessé.)
Fentiek csupán példaként szolgálnak arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés szereplőinek számviteli feladatai sok specialitást tartalmaznak, melyekben sok a hiba lehetőség. Nem megfelelő kézben komoly kockázatoknak van kitéve mind a vagyon, mind a kedvezményezettek. Értelemszerűen a Számviteli törvényben szereplő minden más dokumentációs kötelezettség vonatkozik mind a Vagyonkezelő, mind a Kezelt Vagyon számvitelére is.
Újhelyi Rita - ügyvezető igazgató, mérlegképes könyvelő
Az APELSO cégcsoport által üzemeltetett blog célja kizárólag tájékoztatási és oktatási célokat szolgál, és nem minősül befektetési tanácsnak vagy elemzésnek. Az APELSO blogok lehetőséget adnak munkatársainknak, hogy személyes érdeklődésükön és látásmódjukon keresztül bemutassák a wealth management és befektetések világa iránt érdeklődőknek az aktuális trendeket, piaci folyamatokat, történéseket. Az írásokban megjelenő információk gondosan összeállítottak, azonban nem garantálhatóak teljes pontosságukban vagy frissességükben. Az APELSO Blogon megjelenő írások kizárólag személyes véleményeket tükröznek, és nem tekinthetők befektetési ajánlásnak vagy döntési alapnak. Az olvasóknak javasoljuk, hogy minden befektetési döntésüket saját körülményeik és szakértelmük alapján alaposan mérlegeljék, és szükség esetén kérjenek szakmai tanácsot egy képzett tanácsadótól.