Az Országgyűlés által elfogadott nyári adócsomag alaposan felborzolta a kedélyeket, sokan már temették a bizalmi vagyonkezelést. Ám az új adószabályokat alaposan megvizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy nincs okunk a gyászra, ezután is érdemes lesz bizalmi vagyonkezelést létrehozni, sőt új lehetőségek is nyíltak. 

„Amitől tartottunk, abban már benne vagyunk”, írt Mikes Kelemen Rodostóból a nagyságos fejedelem halála után. Az elmúlt hetekben, sőt hónapokban a bizalmi vagyonkezeléssel foglalkoztató szolgáltatók – ügyvédek, adótanácsadók, vagyonkezelők – először találgatták a bizalmi vagyonkezelés alapításával kapcsolatos adószabályozás várható irányvonalát, majd a törvénytervezet megjelenése után pedig azt elemezték, mennyire teszi majd az új adórezsim lehetetlenné bizalmi vagyonkezelés alapítását. Sokan sokféle módon siratták el a bizalmi vagyonkezelés egész intézményét, miközben nagyon sokan, akik eddig még haboztak, belevágtak a régóta tervezett alapításba. Időközben az Országgyűlés el is fogadta a 2023. nyári adócsomagot, melynek része a bizalmi vagyonkezelés alapítását érintő adózási szabályok módosítása is. 

Mi volt eddig? 

A bizalmi vagyonkezelés az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével, 2014. március 15-én lett a magyar jogrendszer része. A jogintézmény működésére, így különösen pedig annak alapítására vonatkozó adózási szabályok nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően előnyösek voltak. A magánszemély – szja alany – vagyonrendelő lényegében adózási esemény kiváltása nélkül helyezhetett bizalmi vagyonkezelésbe vagyontárgyakat, többnyire részvényeket, üzletrészeket vagy akár szellemi tulajdonjogokat, illetve követeléseket. Az így vagyonkezelésbe vett eszközöket a vagyonkezelő valós piaci értékre felértékelve vette vagyonkezelésbe. A kezelt vagyon kiadása során az induló tőke terhére eső vagyonkiadás, ha a vagyonrendelő és a kedvezményezett között öröklési/ajándékozási illetékmentességet megalapozó hozzátartozó kapcsolat áll fenn, szja és illetékmentesen történhetett. Ha azonban a létrehozott bizalmi vagyonkezelésnek más valós, igazolható célja nem volt, csak az adómegtakarítás, a felek könnyen kerülhettek olyan helyzetbe, hogy az adóhatóság „átnézett” a bizalmi vagyonkezelésen, s kivetett a megtakarítani szándékozott adót (ld. rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeA 2023 nyári adócsomag ezt a lehetőséget szüntette meg, s ez okozta a világvége közeli hangulatot, amit a sajtó szalagcímei csak fokoztak. 

Mi jön most? 

Az első és legfontosabb megállapítás: a bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg, ezután is lehet, sőt érdemes bizalmi vagyonkezelést alapítani. Valójában egy jó ideje – legalábbis a mi gyakorlatunkban – nem az adóteher nélküli felértékelés lehetősége volt a bizalmi vagyonkezelés legfőbb vonzereje, hanem a vagyonkezelés tartalma, a full scope service wealth management (ld. egyéb cikkjeinket a blogban), míg az adótervezés inkább csak egy fontos további előny, mondhatni, a hab a tortán. 

Az adóváltozások nem érintik a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó polgári jogi szabályokat, a felek nagyfokú szerződéses szabadságát. Így nem sérültek a bizalmi vagyonkezelés legfontosabb jellemvonásai, a vagyonelkülönítés és a vagyonvédelem sem, azok továbbra is vonzó eszközei a családi vagyon tovább adásának és generációkat átívelő megőrzésének. Sőt, egyes új adózási szabályok épp ezt a funkciót erősítették (pl. adómentes ingatlanhasználat biztosítása a kedvezményezetteknek). 

A bizalmi vagyonkezelés alapításakor vagy egy későbbi vagyonrendelés esetén a vagyonrendelőnek választási lehetősége van. Amennyiben a vagyont fel kívánja értékelni, a bekerülési érték és a vagyonkezelésbe adáskor kinyilvánított magasabb (felértékelt) érték közötti különbözet – az apporthoz hasonlóan – értékesítésnek minősül, s adófizetési kötelezettséget eredményez. A korábbi szabályozáshoz képest azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a vagyonrendelés ne a valós piaci értéken történjen, hanem felértékelés nélkül, névértéken vagy a bekerülési értéken, így nem keletkezik azonnal adóköteles különbözet. Ebben az esetben viszont a vagyonkezelő a valós értéknél jóval alacsonyabb értéken veszi át az érintett vagyontárgyakat, és a magasabb valós értékre tekintettel az adót a kedvezményezettek majd a vagyon kiadásakor fizetik meg. Így tehát a végleges adómentesség helyett egy adóhalasztási lehetőség épült bele a rendszerbe. 

A bizalmi vagyonkezelés generációváltást támogató és az öröklést elősegítő felhasználási lehetőségét két új, adómentes felértékelést lehetővé tevő szabály segíti elő. Amennyiben a vagyonkezelésből vagyonkiadásra –értelmezésünk szerint az induló vagyon (tőke) terhére történő vagyonkiadásra – csak a vagyonrendelő halálát követően kerülhet sor, a vagyonkezelés alapításakor, illetve később vagyonrendelés során lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ám ha utóbb a vagyonrendelő életében mégiscsak sor kerül kedvezményezetti kifizetésre a kezelt vagyon tőkéjéből, a kedvezményezett a kifizetést terhelő adót 20%-kal megnövelt összegben köteles megfizetni. 

A bizalmi vagyonkezelés öröklési célú felhasználását segíti elő a másik kivétel is. Halál esetére szóló, végrendeleti úton felállított bizalmi vagyonkezelés esetén lehetséges az adókövetkezmények nélküli felértékelés. Ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelés vagyonvédelmi funkciói a végrendelkező életében még nem érvényesülnek, a kezelt vagyonnal szemben kötelesrészi igények is érvényesíthetők, de az örökségként kapott kedvezményezetti jogállást nem terheli külön adó. 

Miért érdemes ezután is bizalmi vagyonkezelést alapítani? 

Mint a fentebb már jeleztem, a bizalmi vagyonkezelést érintő polgári jogi szabályok változatlanok maradtak, így tehát a bizalmi vagyonkezelés változatlanul be tud tölteni vagyonvédelmi és vagyon megőrzési, illetve nemzedékváltást támogató feladatokat. Lényegében változatlanok a bizalmi vagyonkezelés fennállása során alkalmazandó adók is, tehát a kezelt vagyon társasági adó alany, míg a kezelt vagyon által kapott osztalék – a holding társaságokhoz hasonlóan – kezelt vagyon szintjén nem adózik. Sőt, amennyiben a kezelt vagyonban csak pénzügyi jellegű bevétel van – így az osztalékon túl árfolyamnyereség, kamat stb. – a kezelt vagyon nem is köteles társasági adó bevallásra, csak nyilatkozni kell, hogy nincs társasági adó hatálya alá eső bevétel. 

Az új adózási feltételek között erősödhet a bizalmi vagyonkezelés szerepe a pénzügyi vagyonok kezelése során. Már négy éve lehetséges a kezelt vagyon számára TBSZ számlát nyitni, amennyiben mind a vagyonrendelő, mind pedig valamennyi kedvezményezett természetes személy. Így a bizalmi vagyonkezelésben levő társasági részesedések bruttó osztalékát lehet TBSZ számlán keresztül hasznosítani, mely az így befektetett osztalék tőke összege tekintetében adóhalasztást, a hozamra pedig végleges adómentességet biztosít. A kezelt vagyon által kapott kamatot, illetve a kezelt vagyonban levő befektetési jegyek hozamát nem terheli a közelmúltban bevezetett, felső korlát nélküli szociális hozzájárulási adó sem. 

Érdekes új fejleménye az adószabályoknak, hogy a kezelt vagyon adóteher nélkül jogosult a kezelt vagyonban levő ingatlanon használatot biztosítani a kedvezményezettnek, feltéve, hogy az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi díjakat a használatra jogosult fizeti meg. 

Az összefoglalómat egy idézettel kezdtem, így egy idézet parafrázisával zárom. Antonius így kezdte temetése beszédét Julius Caesar ravatala felett: „Barátaim, rómaiak, polgárok! Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni.” Nekünk viszont semmi okunk a gyászra, s így én dicsérni jöttem a bizalmi vagyonkezelést, nem temetni.