Szerző: dr. Antall György András
„Múlt és jövő, családi vállalkozások a vállalatvezetők új generációjának nézőpontjából” – beszélgetés az UIA 14. Éves Üzleti Jogi Fórumán
Az Union Internationale des Avocats (UIA) a legrégebbi (alapítása 1927-ben volt), jogfolytonosan működő nemzetközi ügyvédi szervezet 2023. június 8-9-n Budapesten, a Budapesti Ügyvédi Kamara patinás dísztermében tartotta a 14. Éves Üzleti Jogi Fórumát. A Fórum fő vezérfonala a családi vállalkozásokra jellemző specifikus vagyontervezési, családjogi, szellemi tulajdonjogi, vállalat irányítási és vitarendezési kérdések vizsgálata és megvitatása volt. A fórum egyik panelbeszélgetésének a témája a családi vállalkozások múlta és jövője volt: „Múlt és jövő, családi vállalkozások a vállalatvezetők új generációjának nézőpontjából” címmel.
A panelbeszélgetésen beszélgetőtársaim Velicska Hrisztova, a bécsi Gutman Bank szófiai fiókjának igazgatója, Zwack Sándor, a Zwack Unikum igazgatóságának elnöke, és Boross Dávid, az Oázis kertészeti áruház csoport tulajdonos-vezérigazgatója voltak. Míg Sándor és Dávid a saját személyes és családi tapasztalataikat osztották meg velünk, Velicska a bolgár tapasztalatokról és a nemzedékváltás regionális sajátosságairól, illetve a privátbankok szerepéről beszélt.
A beszélgetés egy rövid filmmel kezdődött, mely bemutatta a Zwack család, illetve a Zwack unikum több mint kétszázéves történetét. A bő egy évtizede elhunyt Zwack Pétert annak idején jól ismertem. Nemcsak üzletember volt, hanem ő volt a szabad Magyarország első washingtoni nagykövete is.
A beszélgetés első témája a családi vállalkozások generációváltásának előkészítése, a családtagok, illetve a vállalkozások felkészítése volt. Bár Sándor már a hatodik generáció a családi vállalat élén, míg Dávid a második nemzedék, a legfőbb tanulság mindkét esetben az volt, hogy az új nemzedéket nem szabad beleszorítani abba, hogy átvegye a családi vállalkozást. Fontos, hogy legyenek a családban olyan időszakok, alkalmak, amikor nem az üzletről van szó. Szerencsés esetben a családi vállalkozás nem foglalja el a gyerekek helyét a család életében, hanem a legnagyobb természetességgel él a családdal együtt. Ahogy Dávid fogalmazott, ők négyen vannak fiútestvérek, az ötödik testvér viszont a családi cég volt. (A négy Boross testvérből ma három dolgozik a családi vállalkozásban.) Nagyon tanulságos volt Sándor beszámolója arról, hogy ő hogyan tanult bele a családi üzletbe. Eredetileg esze ágában sem volt szeszes italokkal foglalkozni. Eleinte klinika pszichológus akart lenni, majd diplomata, esetleg kém, de a sors úgy hozta, hogy végül mégiscsak a családi cégben kötött ki. Az egyetemi diploma nem volt alku-kérdés, ám a felkészülés további lépései így rá voltak bízva. Utólag nagyon egyetért azzal és hasznosnak találta, hogy az első munkatapasztalatokat ne a családi vállalatban szerezzék meg az utódok. Sőt, még jobb, ha több országot és több iparágat is megnéznek, mielőtt megismerkednek a családi vállalat belső életével. Sándor is villás targonca kezelőként kezdte egy londoni szeszesital kereskedőnél, ahonnan az útja a Zwack Unikum legfontosabb exportpiacára, Olaszországba vezetett, ahol az értékesítésben dolgozott, majd átvette az olaszországi értékesítés vezetését.
A második körkérdés a nemzedékváltás szervezeti előkészítése, illetve a tanácsadók szerepe volt. A Boross család idejekorán, csaknem tíz éve elkezdte a nemzedékváltás előkészítését, melynek végeredménye a családi alkotmány elfogadása volt. Ebben a folyamatban szervezetfejlesztők, pszichológusok mellett sok más tanácsadó segítette a családtagokat abban, hogy egy különleges szemszögből, a családi vállalkozás jövendő tulajdonosainak, illetve vezetőinek szemszögéből is megismerjék egymást. A családi alkotmány ennek a hosszú, jó kétéves érési folyamatnak lett az eredménye, melyet a folyamat végén a jogászok öntöttek jogilag is érvényesíthető, jogokat és kötelezettségeket is megfogalmazó formába. Dávid elmondta, ismerősei sokszor kérik tőle a Boross-család családi alkotmányát, hogy tanuljanak belőle, amikor a saját családi viszonyaikat akarják szabályozni. Mivel mégiscsak bizalmas családi irat, természetesen nem mutatja meg. De nemcsak ezért nem osztja meg, hanem azért, mert a családi alkotmány mindig egyedi esetre szabott, nem lehet a nevek és a cég kicserélésével más család viszonyaira alkalmazni.
Nagyon érdekes volt Velicska beszámolója arról, hogy a Gutman Bank hogyan támogatja a családi vállalatok nemzedékváltását. A Gutman Bank maga is családi vállalkozás, amely már több nemzedékváltáson ment keresztül, így jelentős mennyiségű saját tapasztalatuk is van. Ám nagyon tanulságos volt, hogy nem minden ügyfél beszél szívesen a családi viszonyokról. Ehhez nagyon közeli bizalmi kapcsolat szükséges a bankár és az ügyfél között, ami az idők folyamán vagy kialakul vagy nem. Erőltetni, főleg pedig követelményként állítani a bankárok elé nem lehet. A kelet-európaiak – így a bolgárok is – sokkal közlékenyebbek személyes viszonyaikról, ám az osztrákoknál ez tabu téma, a régi vagyonos osztrák családok pedig nagyon vigyáznak arra, hogy családi ügyeik a családon belül maradjanak. Ezzel együtt, a külső tanácsadók szerepe elengedhetetlen a sikeres vállalati generációváltáshoz, s a legfontosabb a családi személyi viszonyok, az esetleges személyi ellentétek kisimítása.
Mivel a panelbeszélgetés egyik résztvevője Zwack Sándor volt, a beszélgetés egy kis unikum kóstolóval zárult. Sándor jó előre figyelmeztette a többnyire külföldi jogász kollégákból álló hallgatóságot, hogy vigyázzanak, az unikum komoly dolog …
