Szerző: Hunyadné Szűts Veronika, dr. Páncél Réka Szidónia
Június első napjának reggelén nem csak a nyár első napját üdvözölhettük, hanem a kamatjövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adó visszatérését is mérsékeltebb örömmel konstantálhattuk a reggeli kávénk mellett.
Az éjjel megjelent Magyar Közlöny 2023/79. számából kiderült, hogy a 2017 -ben kivezetett kamatjövedelmeket terhelő szocho -akkor még EHO- 6 év után újra visszakerül a kormányrendeletben meghatározott megtakarításokkal rendelkező magyar magánszemély adózók életébe. A szabályozásra tekintettel a jövőben a megtakarításokból származó kamatjövedelem után már nemcsak a 15%-os személyi jövedelemadó, hanem már a 13%-os szocho is terhelni fogja a magánszemélyek várható jövedelmét. Erre tekintettel a kamatjövedelemből származó bevétel esetében jelentős 28%-os közteherrel kell számolnunk.
A kedves jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink a fent leírtak hallatán jogosan tehetik fel kérdésként, hogy „ez mennyiben érinti őket, mi lesz a kezelt vagyonból történő kifizetés sorsa, és mennyivel fognak kedvezőtlenebb helyzetbe kerülni az új szabályozás alapján?”
Az ügyfeleink megnyugtatása végett jeleznénk, hogy a jelenlegi módosítás a kezelt vagyonokat nem érintette hátrányosan, sőt az ügyfeleink az egyik lehető legjobb döntést hozták, mikor a bizalmi vagyonkezelési struktúra felállítása mellett döntöttek.
Gyorstalpaló a tisztánlátás kedvéért: hozamkifizetés vs. vagyonkiadás
A kezelt vagyonból történő kedvezményezetti kifizetés vagy hozamkifizetés vagy az vagyonkiadás útján lehetséges. A tisztánlátás kedvéért a fogalmakat érdemes körbejárnunk. Vagyonkiadásnak minősül, minden olyan kedvezményezetti kifizetés, mely során olyan vagyonelemet ad ki a vagyonkezelő, melyet a vagyonrendelő vagyonrendelés útján tett bizalmi vagyonkezelésbe, és az induló tőkét gyarapítja. Példának okáért ez lehet egy kft. üzletrésze, egy nagy értékű karóra, vagy meghatározott pénzösszeg is.
A vagyonkiadás adózás szempontjából a legkedvezőbb opció, hiszen -főszabály szerint- már leadózott vagyonelem került kezdetekkor a kezelt vagyonba, így a későbbiekben adófizetési kötelezettség nem merül fel.
Az előbbi fogalommal kapcsolódik össze szorosan a gyakorlatban a hozamkifizetés fogalma. Hozamnak tekintünk, minden olyan értéknövekményt – például értékpapírba fektetett pénzösszeg, mely nyereséget hoz-, ami a bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközöket gyarapítja a vagyonrendelést követően. Amíg a kezelt vagyon rendelkezik hozammal a Vagyonkezelőnek a hozam terhére kell teljesítenie a kifizetést. Ez adózás tekintetében leképezi a gazdasági társaságok által a tulajdonosi körüknek megítélt osztalékok kifizetését.
Ennek az alapját a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései adják. A szabályozás szerint, ha egy magánszemély, mint kedvezményezett hozamkifizetés útján gyarapítja a személyes vagyonát, azt osztalékbevételnek tekinti a törvény, és eszerint kell azt leadóznia.
Megoldási javaslatunk: vissza a startvonalhoz
Ez mit is jelent a gyakorlatban, és a mostani kormányrendelet tükrében?
A hozamkifizetéskor a magánszemély kedvezményezett továbbra is a 15%-os szja-t köteles megfizetni -kivéve, ha valamilyen tevékenység ellenértékeként kapja-, hiszen jövedelme osztalékból származó jövedelemből származik, ami a jövedelemtípusok rendszerében a kamatjövedelemből származó jövedelemtől eltérő alkategória.
A magánszemély kedvezményezettet csak abba az esetben terheli szocho-fizetési kötelezettség, amennyiben a máshonnan szerzett összevonandó jövedelme után még nem fizette meg a szochot, és a jövedelme nem éri el a minimálbér huszonnégyszeresét, amennyiben az egy évben kifizethető minimálbér kétszeresét meghaladja a magánszemély jövedelme, mentesül a szocho-fizetés alól.
Az új rendelkezés fényében a kamatjövedelemből származó bevétel korlát nélküli szocho-fizetési kötelezettséget eredményez, ami azt jelenti, hogy hiába éri el a magánszemély jövedelme a minimálbér 24-szeresét, a szocho-fizetési kötelezettség továbbra is fenn fog állni.
A korlát nélküli szocho nehéz helyzetbe hozza a befektetésekkel rendelkező magánszemélyeket, hiszen őket a jövedelmüktől függetlenül mindenkor terheli a 13%-os szocho-fizetési kötelezettség. Ezzel szemben a bizalmi vagyonkezeléssel rendelkező ügyfeleinknél, amennyiben jövedelmük eléri a meghatározott mértéket csak a 15%-os szja-val kell számolnunk.
Tekintettel arra, hogy a tőke- és pénzpiacok a jelenlegi gazdasági helyzetben nehezen kecsegtetnek magas hozamokkal, a magánszemélyek vagyontervezését és gyarapodását a jelenlegi adónövekmény még inkább nehéz helyzetbe hozta.
Erre tekintettel tudunk jövőbeni ügyfeleinknek megoldást nyújtani egy átfogó, személyre szabott, és a változó környezetben elérhető lehető legnagyobb stabilitást nyújtó bizalmi vagyonkezelési struktúra kialakításával.
