APELSO Trust & Family Offices | Generációváltás a családi vállalkozásban
családi vállalkozás, family office, öröklés, örökléstervezés
571
post-template-default,single,single-post,postid-571,single-format-standard,ajax_updown_fade,page_not_loaded,,qode-theme-ver-13.8,qode-theme-bridge,wpb-js-composer js-comp-ver-5.4.7,vc_responsive

Nemzedékváltás a családi vállalkozásokban (1. rész)

Nemzedékváltás a családi vállalkozásokban (1. rész)

A magyarokra jellemző, hogy mindent az utolsó pillanatra hagynak. Nem véletlenül szól így a Kossuth-nóta: „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje, / Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni”. Én nem vagyok Kossuth Lajos, így nem kétszer, hanem az elmúlt nyolc-tíz évben már nagyon sokszor mondtam el, jön a nemzedékváltás a magyar családi vállalkozói világban, tessék felkészülni. 

Mitől családi a vállalkozás? 

A családi vállalkozásnak nincs különösebb tudományos meghatározása. Általában akkor beszélhetünk családi vállalkozásról, amikor egy vállalat tulajdonosa vagy tulajdonosai egy vagy több – természetesen belátható számú – családból származnak. A családtagok maguk is részesei a vállalatnak, azon belül különböző pozíciókat töltenek be, és a családi vállalkozás működési logikája is nagyon más egy sok tulajdonossal bíró, nyilvános részvénytársaságnak. Egy család mindig hosszabb távra tervez. A tőkepiaci változások őket kevésbé vagy egyáltalán nem érintik; általában nagyobb hangsúlyt helyeznek a lojalitásra és a tradícióra is. Miután általában kisebbek, egyszerűbb a döntéshozatali rendszer, és sokszor adaptívabbak is. Előbb megszületnek a döntések, azokat hamarabb végre is hajtják, és sokkal kevésbé általános a kockázat-kerülő, felelősség elhárító nagyvállalati gyakorlat. 

A családi vállalkozás ugyanakkor rendkívül sérülékeny. Nagyon sok múlik azon, hogy az egyes családtagok mennyire alkalmasak a cég irányítására. Az európai irodalom tele van a nagy családregényekkel, ahol az építkező első generációt, a stagnáló második és a széteső harmadik generáció követi. Ilyen a Forsythe saga, a Thibeault család, s persze a nagy német klasszikus, a Buddenbrock ház. 

Általában az első generációs családi vállalkozások azért élnek, mert maga az alapító alkalmas a vállalkozás létrehozására és irányítására – ennek híján nem is létezne a vállalkozás. De mi lesz a következő generációval?  

Már évek óta készülnek nemzetközi felmérések a családi vállalkozásokról, s azok egyöntetűen azt mutatják, a családi vállalkozások mindössze kétharmada éli túl az első és egyharmada a második generációváltást. Persze, vannak 8-10 generációt megélt családi vállalkozások is, ezek azonban főleg olyan országokban, ahol nem zajlott komolyabb államosítás. A mi régiónk ebből a szempontból kevésbé szerencsés, hiszen itt 1945, de még inkább 1948 után az államosítási hullám a magánvállalkozásokat egészen a sarki kisboltokig elérte, és gyakorlatilag a teljes szektort kisöpörte. Így ma Magyarországon szinte mindenki első generációs családi vállalkozó. 

Nemzedékváltás a családi vállalkozásoknál  

A nemzedékváltásnak két különböző szintje van: a tulajdonosi feladatok ellátásában, illetve a vállalatvezetésben, vagyis a menedzsmentben történő nemzedékváltás. Ez a kettő a családi vállalkozásoknál általában összefügg, vagyis a vállalkozást irányító, alapító, vagy tulajdonló (általában) családfő látja el a napi ügyvezetést is. A tapasztalatok szerint az alapító könnyebben és előbb adja át a napi ügyvitelt a következő nemzedéknek, mint magát a tulajdont.  

Mennyire alkalmas vagy érdeklődő a következő nemzedék – ezt családja válogatja.  Egyes családoknál a következő generáció organikusan belenő az üzletbe, más családoknál vagy nincs leszármazott, vagy nincs alkalmas vagy érdeklődő leszármazott.  

A helyzet valamelyest egyszerűbb, ha van érdeklődő és egyben alkalmas leszármazott a családi vállalkozásban. Őt – vagy őket – azonban fel is kell készíteni az új feladatokra, szakmailag és a vezetői képességek tekintetében egyaránt, és ezt nem mindig lehet a családon belül megoldani. Nem véletlenül küldték el annak idején a mesterlegényeket külföldi tanulmányútra. Mindenképp hasznos, ha a következő generáció megtapasztalja, hogyan is zajlik ez egy másik országban – akár ugyanabban a szektorban, akár egy teljesen más ágazatban. Itt tudja megismerni magát, és így válhat belőle felkészült, tapasztalt vezető, aki utána visszatérhet a családi vállalkozásba. Az ember a szüleinek mindig a gyereke marad, bizonyos mértékig mindig így is tekintenek majd rá, ezért nem baj, ha a felnőtté válás során jelen van valamilyen külső tapasztalatszerzés, sőt, kifejezetten szükséges ahhoz, hogy a generációváltás sikeres legyen. 

(Vége az első résznek. A második részben azt vizsgáljuk, hogy mi történik akkor, ha nincs alkalmas utód, mit jelent a családi alkotmány és mi a tanácsadó szerepe a generációváltásban.

Szerző: dr. Antall György)

No Comments

Post A Comment